Itt az újabb OLAF-vizsgálat: Homolya Róbert bagatell ügye 3,3 milliárdba kerülhet nekünk

A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kötődő Elios-ügyhöz hasonlóan a teljes támogatási összeg visszafizetését javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Homolya Róbert ügyében. 

Az OLAF-vizsgálat 2010 óta folyt ellene, de csak nemrég zárták le

Homolya jelenleg a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, korábban, 2010 júniusa és 2012 májusa között az uniós pénzelosztás csúcsszervezeténél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) volt végrehajtási elnökhelyettes. Az OLAF-vizsgálat 2010 óta folyt ellene, de csak nemrég zárták le.

Az összeférhetetlenség gyanúja került elő Homolyával szemben olyan alapon, hogy közbeszerzési tanácsadó cégekben volt érdekelt, részt vett egy sor uniós projekt előkészítésében és ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt, amikor az NFÜ elnökhelyettesévé nevezték ki. Vagyis

ugyanazon projekt esetében mindkét oldalon érdekelt lehetett: az előkészítés, és a végrehajtás során egyaránt.

Az NFÜ színeiben az összes operatív program irányító hatósága és a közbeszerzés ellenőrzése is a fennhatósága alá tartozott. A hatásköre tehát megvolt ahhoz, hogy a döntéshozást, ellenőrzést befolyásolja. Az OLAF vizsgálói nyolc évig kutattak bizonyítékok után, kétszer is tartottak helyszíni vizsgálatot, mire kihozták a végeredményt.

A Hír TV hétfőn rákérdezett nála a vizsgálat eredményére, de arról Homolya államtitkár nem nyilatkozott, komolytalannak nevezte az ellene indult vizsgálatot, és azt találta mondani, hogy

ezek nagyon bagatell ügyek.

A 24.hu kormányhoz közeli forrásból úgy értesült, hogy az OLAF nyolc projektnél vélt összeférhetetlenséget, de végül hat esetben elfogadták a magyar ellenérveket Brüsszelben, és csak kettőnél kértek korrekciót. Viszont nem kicsit: a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárd forintos beruházásának uniós támogatását (figyelembe véve annak 85 százalékos mértékét) kérik vissza, összesen 3,3 milliárd forintot.

Olyan súlyosnak ítélték ugyanis a szabálytalanságot, ami teljes, 100 százalékos támogatásmegvonást indokol.

A rendszer által kitermelt info- és hatalombróker

Homolya Róbert karrierje fénysebesen ívelt felfelé, a 2004-ben még csak ügyvédjelölt, azután vidéki önkormányzati közbeszerzések avatottja, de 2010-ben már az uniós pénzeket menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesévé lépett elő.

Környezetében úgy jellemezték, mint a rendszer által kitermelt infó- és hatalombrókert, aki jól eligazodik a hatalmi erőtérben. Még a szocialista kormány alatt, a hatalomátvételre tudatosan készülő fideszes henger részeként, a fideszes önkormányzatok közbeszerzései körül bukkant fel. Az OLAF által vizsgált ügyek is ezek közül kerültek ki, az emlegetett nyolc ügy döntő többségében még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest. Úgy tudni, hogy már 2010 előtt Mészáros Lőrinc – azaz a miniszterelnök – köreihez került közel, és így épült be az NFÜ-be. Az akkoriban a Simicska Lajos befolyása alá tartozó szervezet csúcsára, afféle „Közgép-ellensúlyként”. Később viszont mintha átállt volna. 2012-ben már Lázár János Miniszterelnökségén lett helyettes államtitkár, és az ő közeli emberének tartották. De ez nem akadályozta meg abban, hogy a bennfenteseknek tartott felcsúti szeánszokra is eljárjon.

Közben Homolya megkerülhetetlen ember lett a közpénzszivattyú szempontjából kulcsfontosságú közbeszerzési ügyekben. Ő felügyelte az új közbeszerzési törvényt miniszteri biztosként, de ugyancsak felelőse lett a közgéptelenítésként is értelmezhető M4-projekt befejezésének.

Az ő találmányának tartják a 2014 és 2020 közötti ciklusban alkalmazott óriás keretmegállapodásokat – mint amilyen a 420 milliárd forintos viziközmű tender –, illetve az uniós támogatások előlegének emelését 50, illetve 100 százalékra. A terv olyasmi volt, hogy a gigatenderek és -előlegek hatására hirtelen bezúdul mintegy 3000 milliárd forint uniós pénz, ráadásul a fele a néhány kiszemelt nyerteshez előleg formájában. A sikersztori elmaradt, a közbeszerzési törvény inkább nehezítette a piaci szereplők dolgát. A megatendereket és a felsrófolt előleget pedig nem sikerült lenyomni Brüsszel torkán. De ettől nem tört meg a Homolyába vetett bizalom, csak egy kicsit más pályára állították. Előbb a közúti és kötöttpályás infrastruktúrafejlesztések felügyelőjévé nevezték ki, majd Seszták Miklós fejlesztési tárcájához építették be államtitkárnak.

(Forrás: 24.hu)