Izzik a lábunk alatt a talaj. Süt a hő a falakból

Az énbudapestem.hu újságírója hőkamerával járta végig a főváros útjait, tereit. A konklúzió, ahol fák vannak, ott elviselhető a hőség, a növényzet jelentősen csökkenti a hőmérsékletet.

Húsz fokos fű, 60 fokos beton – megmutatjuk, milyen meleg van, amikor nagyon meleg van

A hőérzetünket, sőt nem csak az érzetünket, hanem a valódi hőmérsékletet is alapvetően befolyásolja, hogy milyen melegek azok a felületek, amik körbevesznek minket. Ha forróság van, akkor olyan környezetet kell keresni (vagy teremteni), ahol a felületek hűvösebbek, mint a minket körbevevő levegő, és máris jobb lesz.

Ahol kevés az árnyék és sok az olyan felület, ami könnyen felmelegszik, ott hősziget alakul ki. Egy ilyen sziget hőmérséklete meglepően sok fokkal magasabb, mint például egy erdőé.

Ahol kevés a zöld (kisebb a zöldfelületi intenzitás), ott melegebb van. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hőszigeteken minden meleg. A sűrű beépítésű részeken is vannak menedékek, hűvösebb részek.

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy fel lehet, és fel is kell törni az aszfaltot, ahogy tette ezt például a VIII. kerület és a Főváros a Népszínház utca egyik sarkán, vagy ahogy történt a Blaha Lujza téren, ahova tucatszámra kerültek új fák, amiknek köszönhetően a tér nagy része pár éven belül (amikor a fák megnőnek) árnyas találkozóhely lesz.

Árnyékra és fákra van szükségünk, minél nagyobb mennyiségben. A rendelkezésre álló tér pedig véges, abból kell főzni (fásítani) ami van. Le lehet hűteni a gangos bérházak belső udvarait, erről is szól például az Égigérő fű pályázat, amivel az udvarzöldítést támogatja a főváros.

A Népszínház utca – Kiss József utca találkozásnál fákat és évelőket ültettek oda, ahol korábban csak aszfalttenger volt.

Forrás: enbudapestem.hu

A kánikula 3 győztes csillagjegye