Javára válna Magyarországnak, ha szerkezeti reformokat hajtana végre

Az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentésében több ponton bírálja Magyarország eurózónához való felkészülési folyamatát, és megállapítja: a fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség.

Csökkenteni kellene a túlzott adóterhet, a bürokráciát

A szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben kiemelik: javára válna Magyarországnak, ha szerkezeti reformokat hajtana végre a magánszektor által vezetett növekedés elősegítése érdekében, például az intézmények irányításának javításával, valamint a bürokrácia, és – ahol szükséges – a túlzott adóteher csökkentésével.

Úgy ítélik meg: a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom támogatása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak tovább kell javítaniuk felügyeleti gyakorlatukon egyebek mellett azzal, hogy követik a vonatkozó nemzetközi és európai szervek ajánlásait, és szorosan együttműködnek az uniós tagállamok más nemzeti felügyeleti szerveivel a felügyeleti kollégiumokban.

Van javítani való a magyar jogrendszeren

Az EKB szerint a magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódásra vonatkozó követelményeknek. Rögzítik: „Magyarország eltéréssel rendelkező EU-tagállam”, ezért meg kell felelnie a szerződés (azaz a Stabilitási és Növekedési Paktum) 131. cikkében rögzített valamennyi alkalmazkodási követelményének.

A jelentés kitér arra: Magyarországon 2018 márciusában a 12 havi átlagos HICP (a harmonizált fogyasztói inflációs ráta) 2,2 százalékot ért el, vagyis az árstabilitási kritérium 1,9 százalékos referenciaértéke felett volt. Az elmúlt tíz évben a ráta viszonylag széles sávon belül, mínusz  0,3 százalék és 7,3 százalék között ingadozott, az időszak átlaga pedig 3,0 százalék, azaz magas volt.

Tavaly adósságráta a referenciaérték fölött volt

Úgy vélik: előretekintve aggályok vannak az inflációs konvergencia magyarországi hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. A felzárkózási folyamat valószínűleg pozitív inflációs különbözeteket eredményez az euróövezettel szemben, azaz Magyarországon nagyobb lenne az infláció, mint az eurót használó országokban, hacsak a nominálárfolyam felértékelődése ezt nem ellensúlyozza. A túlzott ároldali nyomás és makrogazdasági egyensúlyhiányok felhalmozódásának megelőzése érdekében a felzárkózást megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell megtámogatni – mutat rá az EKB.

Tavaly Magyarország államháztartási hiánya megfelelt a maastrichti kritériumnak, adósságrátája viszont a referenciaérték fölött volt. A jelentés szerint Magyarországon hosszú távon közepes, míg középtávon magas a fiskális stressz kockázata. Az öregedő népesség kihívást jelent az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. Az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése érdekében a középtávú cél felé vivő határozott előrelépésre van szükség, valamint a fiskális irányítási rendszer további reformjára.

A forint helyzetével kapcsolatban megállapítják: a 2016. május 4-től 2018. május 3-ig terjedő kétéves referencia-időszakban a magyar forint nem vett részt az ERM-II-ben, hanem rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek vele. (Az ERM-II árfolyam-mechanizmust az euróövezet előszobájának tekintik.)

Magasak az ország nettó külföldi kötelezettségei

A forint euróval szembeni átlagos árfolyama a vizsgált időszakban viszonylag nagy volatilitást mutatott: 2018. május 3-án egy euró 314,06 forintot ért, vagyis 0,2 százalékkal volt erősebb, mint a 2016. májusi átlagos szintje. Az elmúlt tíz évben Magyarország folyó fizetési és a tőkemérlege markánsan javult. Ez hozzájárult az ország – továbbra is magas – nettó külföldi kötelezettségeinek némi csökkenéséhez.

A 2017 áprilisa és 2018 márciusa közötti referenciaidőszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,7 százalékon álltak, tehát a kamatlábra vonatkozó konvergenciakritérium 3,2 százalékos referenciaértéke alatt maradtak. Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak 2009 óta csökkenő pályán vannak, és a 12 havi átlagos kamatlábak 9 százalék fölötti értékről 3 százaléka alá estek – olvasható az EKB összegzésében.

Nagyító alatt a gazdaság

Az EKB közös elemzési keretet használva vizsgálja az eurót bevezetni szándékozó EU-tagállamok gazdasági konvergenciájának helyzetét. Ez a közös szerkezet egyrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezésein alapul, amelyeket az EKB az árak, a költségvetési egyenleg és a GDP-arányos államadósság, az árfolyamok és a hosszú távú kamatlábak alakulása, valamint más, a gazdasági integráció és konvergencia szempontjából releváns tényezők vizsgálatában alkalmaz. Másrészt az EKB elemzési kerete tartalmaz még több, a fenntartható konvergencia részletes vizsgálatára alkalmasnak tartott visszatekintő és a jövőre vonatkozó gazdasági mutatót.

(MTI)