Kevesebb a duma? – Bajban a PR-cégek, jönnek ott is a kényszervállalkozók

A koronavírus-járvány nem hatott jól a PR-cégekre Magyarországon: az ágazat árbevétele az előző évi 64 milliárd forintról 48 milliárd forintra esett 2020-ban, az adózott eredmény azonban nem csökkent, míg a szektorban foglalkoztatottak száma több mint 27 százalékkal mérséklődött – derül ki a Magyar Public Relations Szövetség 30. évfordulója alkalmából kiadott PR Trendriport Magyarország 2021 című kiadványból.

Nem mondod?

Azt írták, az adózott eredmény szinte megegyezik a 2019-essel, 10,9 milliárd forint volt, az árbevétel-arányos nyereség pedig közel a duplájára nőtt, aminek oka a kevesebb közvetített szolgáltatás – azaz az ügynökségek tisztán tanácsadói tevékenységének igénybevétele -, illetve a személyi jellegű ráfordítás csökkenése.

Pedig a tulajdonosok is beleálltak

Az elemzés szerint a tulajdonosi érdekek védelme volt az elsődleges szempont, gyakran az operatív munkavégzésből is kivették a részüket a tulajdonosok.
Az ágazatban csaknem 1500 cég és mintegy 2300 egyéni vállalkozás működött tavaly.
A foglalkoztatottak száma 27,15 százalékkal csökkent a szektoron belül; több mint 480 állás tűnt el a Covid hatására 2020-ban, a személyi jellegű ráfordítások pedig 43 százalékkal 6 milliárd forintra zuhantak. Ebből jól látszik, hogy a PR-ügynökségek kisebb létszámmal oldották meg a feladataikat, ezzel együtt viszont az eddigi legmagasabb szintre ugrott az egyéni vállalkozások száma, tehát a cégek valószínűleg vagy egyéni vállalkozókkal, azaz külsős tanácsadók bevonásával próbáltak könnyíteni a terheiken, vagy a megszűnő állások miatt többen indítottak kényszerből vállalkozásokat – állapították meg.

Ahol nincs hiány a PR-re fordítható pénzben.

Csendben épül a magyar gyarmatbirodalom – Bármilyen vadnak tűnik az elképzelés, minden jel erre utal, és a projekt előrehaladott állapotban van