Kerítésen innen
Köztársasági elnökünk van, de köztársaságunk nincs
A köztársaság nemcsak intézményekből áll, hanem az emberekből, akik tehetnek azért, hogy Magyarországon újra köztársaság legyen.
Az MSZP elnöke szerint nincs mit ünnepelni a köztársaság napján, mert ma Magyarországon nincs köztársaság.
Egységesen kell szembeszállni a hatalom képviselőivel
Tóth Bertalan pénteken a XIII. kerületben a „magyar köztársaság kövénél” tartott rendezvényen azt mondta: attól, hogy elnöke van az országnak és nem királya, s hogy egy papírra leírják, hogy az államforma köztársaság, még nincs köztársaság.
Az ellenzéki politikus szerint Magyarországon olyan rendszer épült ki, amely a köztársaság alapintézményeit tagadja azzal, hogy bár fenntartja, kizárólag a saját érdekében működteti azokat. „Nincs más utunk, küzdenünk kell a köztársaságért” – hangoztatta.
Hozzátette: ennek érdekében teremtettek egységet az Országgyűlésben az ellenzéki pártok között, és nem véletlen, hogy azon dolgoznak a fővárosban is, hogy egységesen álljanak szembe a hatalom képviselőivel. Az ellenzék főpolgármester-jelölti előválasztását a magyar demokrácia különleges alkalmának nevezte, azt, hogy a budapestiekre bízzák annak eldöntését, ki legyen, aki a köztársaság eszményeit is képviselve elindul a főpolgármesterségért. Közölte, már 20 ezren szavaztak az előválasztáson.
Urak és szolgák visszahozott világa
Azt is hangoztatta, a köztársaság nemcsak intézményekből áll, hanem az emberekből, akik tehetnek azért, hogy Magyarországon újra köztársaság legyen.
Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke arról beszélt, hogy az 1989-ben kikiáltott köztársaságot „nem meggyilkolták, hanem szép lassan elfolyatták”. „Köztársasági elnökünk van, de köztársaságunk nincs” – fogalmazott.
Szerinte 30 évvel a rendszerváltás után a bal- és jobboldali demokratáknak ismét végig kell gondolniuk, „hogyan akarják a következő 30 évet”. Az Európa-párti erők együttműködésében azt kell néznie a demokratikus erőknek, ami összeköti őket, és együtt kell fellépniük nemcsak „az urak és szolgák visszahozott világa ellen”, hanem az európai Magyarország jövőjéért is – mondta.
A fővárosi előválasztásra utalva azt mondta, az „politikai újdonság, innováció és a demokrácia erősítése”, és bárki is nyeri meg, az a demokráciába vetett hit kifejezése lesz.
Nem akarjuk rehabilitálni Horthy rendszerét
Felidézte, 1946. február 1-jén azért kiáltották ki a köztársaságot, mert a királyság intézménye egybemosódott a feudalizmussal, mert nem akarták többé a Horthy-rendszert. Szerinte egyértelműen és világosan ki kell jelenteni, hogy „sem ok, sem alap nincsen Magyarországon Horthy Miklós rendszerének rehabilitációjára”, nem akarjuk „sem egyes részeiben, sem egészében azt az időt visszahozni, még 21. századi változatában sem”.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai az 1946-ban ezen a napon kikiáltott köztársaságra emlékezve virágokat helyeztek el a Carl Lutz rakparton felállított kőnél.
(Forrás: MTI)
Szerző
