„Ebben még benne vagyok” — idéztük a rák elleni küzdelméről is beszámoló Grecsó Krisztián író szavait a karácsonyi Élet és Irodalomból. 2018 nyarára visszatekintve arról is beszélt, hogy az ÉS kritikai rovatában megjelenő népszerű sorozatában, amikor megtudta, hogy súlyos beteg, első tévékritikáját Kulka Jánosról írta.
Olyan volt, mintha a hónom alá nyúlt volna
„Nagyot szólt” – erősítette meg az ÉS-interjúban a Grecsó Krisztiánnal beszélgető Károlyi Csaba.
„– Nekem is sokat jelentett. Mikor Kulka felvállalta, hogy gyenge mer lenni, és a betegség az ő története, hozzátartozik a személyiségéhez, az nekem rendkívül sokat jelentett. Olyan volt, mintha a hónom alá nyúlt volna. Korábban kevésszer érzékeltem azt, hogy valaki szenvedéstörténete segítene máson. Ezt a mostani interjút sem mertem volna vállalni, ha akkor nekem nem adott volna olyan sokat Kulka megszólalása” – emlékezett Grecsó Krisztián.
Halleluja
Az ÉS tévékritikai rovatában 2018. augusztusában jelent meg Grecsó Krisztián „Halleluja” című, megrázó írása.
„Ágyban fekve néztem az interjút, csövek lógtak belőlem, és ha a naphosszakat mellettem virrasztó feleségem lejátszott volna egy dalt nekem, nem biztos, hogy tudtam volna énekelni vele. Nem lettem volna rá képes. És nem azért, mert egyáltalán nem volt hangom, hanem mert belül kushadt a kedv.
És akkor felültem. Mint egy úr, lelógattam a lábam az ágy mellé. Ez volt az én válaszom Kulka János derűjére, aki ránevetett a már idegen egóra, a régire, akit maga mögött hagyott, és aki már akkor sem tudna lenni, ha a sors visszacsinálná ezt az egészet. És együtt kacagott ezzel az új emberrel is, akit próbál megfejteni, elfogadni, a teste, az afázia kíméletlen magányában, akiben viszont a megvilágosodás különös, ragyogó szelleme él.”
Grecsó Krisztián teljes írása az ÉS archívumában megtalálható.
Kulka János nemrég némán, szöveg nélkül játszotta végig az Árvácska előadást a Trafóban. A különleges színházi előadásról a 444.hu közölt beszámolót, itt olvashatja.
