Banánköztársaság
Külmázosak figyelem, ma állítólag a boldogság világnapja van
A boldogság alapvető emberi cél, és ha a politika javítja a boldogság feltételeit, az egy egész társadalmat előbbre visz” – mondta John Ashe, az ENSZ Közgyűlésének elnöke.
Na ez az! Kis hazánkban ez a mostani politikai kurzus, ami hatalomban van aztán minden tőle telhetőt elkövet, hogy dumájában boldoggá tegyen bennünket, de tetteiben csak a boldogtalanságunkhoz járul hozzá, de ahhoz nagyon!
Dániában a legboldogabbak az emberek egy amerikai intézet által közzétett felmérés szerint, amely többek között az egy főre eső jövedelmet, az egészségben eltöltött várható élettartamot, a társas támogatás és a korrupció mértékét vette alapul a világ 157 országának rangsorolásához. Magyarország a 91. helyen szerepel a listán.
„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán…” (Széchenyi)
Valahol ebben az idézetben fejeződik ki a mostani jobboldali populista illiberális kormány eddigi tevékenységének lényege.
A rendszerváltást követően nem volt még egy pártvezető, aki szómágiás kommunikációs trükkjeivel annyi mindent összehordott volna, mint a fineszesek elnöke.
2009 júliusában, pártjának Országos Választmányi ülésén már a „Fundamentumok”-ra való hivatkozás kitüntető helyet kap. „Ez a biztos láb, ha úgy tetszik: ez a nem remegő kéz, ez a világos iránytű pedig nem más, mint egy remek dokumentum, amely a Fundamentumok címet viseli, és amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.” Ha nem lenne az a bizonyos nem az a fontos, amit mondok, hanem amit teszek című kiszólása a nagykövetek előtt, akkor másképp is olvashatná mindezt az ember. De így? Így csak az jut az ember eszébe, hogy íme, egy jobboldali populáris fundamentalista.
A kettős állampolgársággal összefüggésben, még ugyanebben az évben Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XX. jubileumi közgyűlésén is elhangzik a varázsszó: „…ugyanis a magyar nemzet újraegyesítése továbbra is az egyik fundamentuma, egyik pillére a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség programjának”. Tudja ám a kis fineszes, hogy a focin kívül mi kell még a magyarnak!
Az IMF az más tészta. De 2011-ben már velük kapcsolatban is felmerül a varázsszó: „Nem nagyon hiszem, hogy a magyar gazdaság mostani állapota mellett, amelyet erős fundamentumok, ahogy szokták mondani, tehát erős alapok jellemeznek, nekünk kölcsönre volna szükségünk, tehát mi, ha pénzre van szükségünk, akkor kimegyünk a pénzpiacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, s azt megveszik.” Csak a hozamokról hallgat mélyen az interjút adó, érzi a veszélyt. No és Paks, meg a kínaiak az persze, hogy más tészta, azok nem nyugatra vannak tőlünk!
Külmázosak
„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán…” (Széchenyi)
A külmázosok uralkodnak ma. Gátlástalan hazudozók, akik kacagányba bújtak már régóta és már ellenzéki korukban is az Arany János féle „democsokrácia” élharcosai voltak. Magyarkák, akik nem átallottak a nemzeti büszkeség szent és sérthetetlen érzéséből olcsó vásárfiát faragni. Akik utcára hergelték a cigányozó, zsidózó kemény magot, melynek maradványaival őriztették is székházukat. Ez az ő igazi fundamentumuk. Izomagyúak bárdolatlan, közönséges, hazánkra csak szégyent hozó serege!
Boldogság világnapja van! Már nem kell sokat aludni és április nyolcadika után elválik, hogy egy napos marad-e, vagy hosszabb is beköszönt!
