Kunetz Zsombor: a csepeli mentős baleset margójára

A mentőerőket eredetileg egy öt hónapos életveszélyben levő csecsemőhöz riasztották. Három mentőegységet küldtek párhuzamosan a megmentésére, a legközelebbi mentőtiszttel rendelkező csepeli esetkocsit, a távolabbról induló Koraszülött mentőt, és a szintén távolabbról induló Gyermekmentőt – olvastuk Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő  közösségi oldalán.

A mentőtiszttel rendelkező mentőegység, a csecsemőt életjelenségek nélkül találta és azonnal megkezdte a csecsemő kiterjesztett újraélesztését

Mindeközben bekövetkezett a másik tragédia, a Koraszülöttmentő balesete egy másik autóval. Sajnos, ebben a balesetben a mentőautóval ütköző autót vezető apuka elhunyt, míg másik három sérültet az anyukát, és két tinédzser gyermeket súlyos-életveszélyes sérülésekkel vittek később kórházba. Az eredetileg szintén a csecsemőhöz riasztott és odatartó Gyermekmentő pedig, ebbe a balesetbe futott bele, és kezdte meg az azonnali ellátást a szakma szabályainak megfelelően. Miközben a Gyerekmentők és a felborult mentőautóból kiszabadult Koraszülöttmentők dolgozói a balesetben az életveszélyesen megsérültek ellátását végezték, addig a csepeli esetkocsi a a csecsemő életét próbálta megmenteni.

Kettős „feladat”

A Gyermekmentők a baleseti helyszínt nem tudták elhagyni, hiszen egyrészt az első időkben – amíg a balesethez riasztott egyéb mentőegységek a kárhelyre nem érnek – ők maguk képezték az ellátás gerincét, másrészt ilyen esetben a mentéstechnikai eszközök, mint például EKG, defibrillátor, vagy légútbiztosítási eszközök éppen használatban vannak, de ezek összeszedése, rendezése is időigényes folyamat.
Így egy olyan döntés született, amely értelmében a csepeli esetkocsi az újraélesztést nem megszakítva, a baleset helyszínére szállította a csecsemőt. Hiszen a csecsemő-, gyermekellátásban az elérhető legmagasabb szakmai kompetencia éppen ott tartózkodott és látta el a baleset sérültjeit. Míg, ezzel párhuzamosan a mentőbalesethez riasztott egyéb mentőegységek is kezdtek megérkezni a kárhelyre, így a Gyermekmentő személyzete a feladatokat át tudta adni. Sajnos, azonban a csecsemő minden erőfeszítés ellenére menthetetlennek bizonyult és meghalt.

Mindamellett, hogy ez egy igen tragikus történet, mégis rámutat arra, hogy amennyiben megfelelő döntési kompetenciával, és képességgel rendelkező egyének kerülnek olyan helyzetbe, amely a megszokottól eltérő megoldást követel, akkor összehangoltan és jól is működhet egy rendszer.

Okos, logikus döntés

Ugyanis mentéstechnikai szemszögből kifejezetten okos és logikus döntés volt az estkocsit a folyamatos újraélesztés fenntartása mellett a baleseti kárhelyre irányítani, hogy a csecsemő ellátása ott folytatódhasson.
Ezzel legalább az esélyt tudták megadni a mentődolgozók a csecsemőnek, azt az esélyt, amely hiányát oly sok posztomban leírtam már. Sajnos ettől a tragédia az még tragédia marad. Őszinte részvétem a hozzátartozóknak, és mielőbbi teljes felépülést kívánok a sérülteknek.

u.i.:

Ez a poszt nem fejtegeti a felelősség kérdését a baleset bekövetkeztével kapcsolatban, miután nincs meg a megfelelő információm ehhez. Éppen ezért arra kérek minden, mindent is tudó kommentelőt, hogy a ki a hibás kérdésre adandó válasz kényszerét a bulvároldalak kommentszekciójában élje ki. Köszönöm.

Kunetz doktor a Városi Kuríron.