Lánczi Tamás „független-pártatlanként” 6 éven keresztül havi 5 millióért vezeti a Szuverenitásvédelmi Hatóságot

Lánczi Tamás a megbízását hat évre kapta és az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni. A megbízáshoz havi 5 milliós fizetés jár. A politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját Orbán Viktor sk. kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.

Lánczi belement….

Esküjét várhatóan január közepén Novák Katalin köztársasági elnök előtt teheti le a Sándor-palotában. Lánczi Tamás korábban a Századvég és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézetet is igazgatta, illetve főszerkesztője volt a Figyelő című lapnak is, tehát „biztosan számíthatunk a pártatlan szakértelmére”.

Vágó István: meghökkentő beismerés Lánczitól: ha kilépünk az EU-ból, az azzal az előnnyel is járna, hogy a fiatalok nem tudnának Nyugaton munkát vállalni

140 igen, 50 nem és 0 tartózkodás

A kormánytöbbség december 12-én szavazta meg a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely szerint

„elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként létrehozzák a Szuverenitásvédelmi Hivatalt”,

amely az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott hivatott vizsgálni elméletileg.

Lengyel Tamás egyszerű "matekpéldája", hogy érzékelje, mitől olyan aggasztó a szuverenitásvédelmi törvénycsomag

Ellenvélemények….

Egy hónapja közös közleményben tiltakozott 105 civil szervezet a szuverenitásvédelmi törvény ellen, mert szerintük a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat. Az aláírók szerint az az ország, ahol az emberek nem képviselhetik az érdekeiket, nem demokrácia. Mivel

a törvényjavaslat szándékosan homályos, az új hivatal bármilyen közéleti megnyilvánulást úgy ítélhet meg, hogy külföldi érdekeket szolgál, így veszélyezteti Magyarország szuverenitását.

December közepén közös közleményt adott ki az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Partizán nevű YouTube-csatorna, a Telex, a Direkt36, a 444, a Qubit, a Válasz Online és a Lakmusz, melyben többek között az áll:

• A most elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.
• Az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatal” önkényesen kijelölt ügyeket vizsgáló, korlátlan hatáskörű, minden kontroll nélkül működő szerv lesz. A hivatal látszólag jogszerűen, valójában teljes önkénnyel tarthatja sakkban és hurcolhatja meg a megtámadott személyeket és szervezeteket. Ehhez még szankciókra sincs szüksége, mivel a korlátok és jogi garanciák nélküli vizsgálatok okozta károk önmagukban elegendők lehetnek a megcélzottak tönkretételére.

A törvény világossá teszi:

ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. A független szerkesztőségek működése, ide értve az anyagi hátteret is, nyilvános, átlátható. Nincsenek eltitkolt pénzek, támogatások.

A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető „Szuverenitásvédelmi Hivatal” létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, a Magyarország által is elfogadott emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is.

Miért jogállamellenes a létrehozott hivatal?

• A hivatal saját, indoklás nélküli döntése alapján bármely személy vagy szervezet ellen vizsgálatot indíthat.
• A törvény szándékosan homályos fogalmakat használó szövege alapján ilyen vizsgálat bárki ellen indulhat, aki a legszélesebb értelemben vett közéletben bármilyen aktivitást kifejt.
• A vizsgált szervezetek és személyek – köztük a szervezetek minden munkatársa, munkakörtől függetlenül – kötelesek minden információt a hivatal rendelkezésére bocsátani.
• Ugyanez vonatkozik bárki másra is, aki ugyan nem a vizsgálat alanya, de a hivatal szerint köze lehet az ügyhöz.
• A hivatal bármely állami vagy más szervtől is korlátlanul bekérhet információkat bárkire és bármire vonatkozóan.
• A hivatal eljárásával szemben a törvény kizárja a jogorvoslatot, kívül esik minden jogorvoslati fórum – így a bíróságok – hatáskörén. A vizsgált személyeknek és szervezeteknek nincs hova fordulniuk, ha a hivatal megsérti a jogaikat, a vizsgálatot indokolatlannak, lefolytatását rosszhiszeműnek, eredményét megalapozatlannak tartják.

Egységes álláspontunk szerint „A nemzeti szuverenitás védelméről” címet viselő törvény nem részleteiben korrigálandó, hanem alapjaiban elvetendő. Nem szolgálja a társadalom információs biztonságát, éppen ellenkezőleg: a szabad médiát és általában a demokratikus vitákat fenyegeti, célja ezek ellehetetlenítése.” (forrás)

Korábban az USA kormánya is kritizálta a törvényt, amely ellen több független médium közös közleményben állt ki. A hivatalos amerikai nyilatkozat az Amerika-ellenes Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról.

“Visszalépés a magyarországi demokrácia szempontjából, hogy Magyarország elfogadta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt felállító törvényt.

Ez az újonnan létrehozott állami szerv korlátlan jogkörrel rendelkezik a magyarok vizsgálat alá vonására, magánjellegű irataik bekérésére, illetve a magyar hírszerző apparátus szolgálatainak igénybevételére – mindezt úgy, hogy a célba vett személyeknek semmiféle jogorvoslati vagy bírói ellenőrzési lehetőség nem áll rendelkezésére.

Ez nem egy “külföldi ügynök-törvény”.

Ez a hivatal bírói felügyelet nélküli vizsgálatoknak vetheti alá azokat a magyar állampolgárokat, vállalkozásokat és szervezeteket, amelyek a kormánypártétól eltérő nézeteket vallanak, függetlenül attól, hogy kapcsolatban állnak-e külföldi kormányokkal vagy külföldi szervezetekkel, illetve részesülnek-e utóbbiak támogatásában.”

Orbán Viktor viszont a minap arról beszélt:

önfeljelentésnek veszi, ha a szuverenitásvédelmi törvényt kritizálják, mivel azt csak az támadja, aki külföldről kap pénzt.