Ez a nap
Lassú a magyar növekedés, rövidesen már Románia is előzhet
Évente átlagosan 3 százalékkal nőtt 2011-től a magyar egy főre jutó GDP, ha folyó áron és euróban számoljuk. Ez nem hangzik rosszul, mégis az utolsó helyen állunk vele a régióban. Ez a gyorsaság nem elég ahhoz sem, hogy közelebb kerüljünk Ausztriához, sőt, ha marad a 2011-től mutatott GDP növekedés trendje, Románia 2027-ra megelőzhet minket.
A magyar közbeszédben a fejlettség mérőszáma lett, hogy hol tart a magyar egy főre jutó GDP az osztrákhoz képest. Ha az utóbbi években tapasztalt ütemben nőne tovább a GDP évtizedeken át, akkor a nyugati szomszédunktól is egyre távolabb kerülnénk. Ráadásul nem csak az osztrákoktól, hanem a tehetősebb közép-európai országoktól is leszakadóban vagyunk: ha nem történik valami, akkor a 2020-as évek végére egyértelműen Magyarország lesz Európa szegényháza.
2002-ben a régió országai közül Magyarország még a harmadik helyen állt Szlovénia és Csehország mögött, 2007-ben viszont megelőzött minket Szlovákia. Közben Lengyelország és Horvátország is egyre közelebb került (vásárlóerő-paritáson Lengyelország már évekkel ezelőtt előzőtt). Persze nem is lenne ezzel olyan nagy gond, ha közben a hőn áhított célhoz közelítettünk volna, a német és osztrák gazdagsághoz. Erről azonban szó sem volt: gyakorlatilag egy helyben topogunk, miközben a többi térségbeli állam egyre közelebb került a két közeli gazdag országhoz. Különösen látványos, hogy a bolgárok és a románok milyen sokat fejlődtek.
2017-ben az egy főre jutó magyar GDP a német 32 százaléka volt. Csakhogy 2008-ban már 34 százalékon jártunk, tehát az elmúlt évtized visszaesésről és nem közeledésről szól. Ausztriához is 2008-ban jártunk a legközelebb, 31 százalékkal, de 2017-re megint 30 százalékon vagyunk.
Hiába ütött be a válság 2008-ban, és fordult negatívba a GDP növekedés, a G7 számításai szerint még a szocialista kormányok alatt is gyorsabban nőtt a GDP, mint a 2011 óta eltelt időben.
Forrás: G7)
Szerző
