Kerítésen túl
Moszkva nem lép ki a Teheránnal kötött megállapodásból
Oroszország továbbra is tartani fogja magát az iráni nukleáris program korlátozásáról és a Teheránnal szembeni szankciók feloldásáról kötött nemzetközi megállapodáshoz – közölte Szergej Lavrov ügyvezető orosz külügyminiszter újságírókkal Moszkvában. A többi aláíró ország is hibának, Izrael viszont helyesnek tartja Trump döntését.
Alekszandr Grusko, az orosz külügyi tárca ügyvezető helyettes vezetője közölte, hogy az iráni atomalku ügye szerepelni fog Lavrov és Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának napirendjén. Szerdán egyébként a problémakört megvitatja Vlagyimir Putyin elnökkel az orosz fővárosban tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.
Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában leszögezte: Oroszország továbbra is aktívan azon lesz, hogy fejlessze kapcsolatait, mindemellett kész az úgynevezett atomalku többi részes államával is a további együttműködésre. A tárca szerint különösen aggasztó, hogy az Egyesült Államok újfent az államok többségével szembemenően, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az iráni atomprogramról szóló 2015-ös egyezményt.
Szergej Rjabkov ügyvezető külügyminiszter-helyettes kedden óvta Washingtont az atomalku felmondásától. Rámutatott: nincs alapja azt feltételezni, hogy Teherán nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, mert az atomprogramról kötött megállapodás áthághatatlan akadályokat gördített egy tesztrobbantás összetevőinek létrehozása elé. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Irán önként ment bele az alkuba, amelytől azt várta, hogy megnyitja előtte a többi országgal való gazdasági és műszaki együttműködés lehetőségét.
Rjabkov kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Párizs javaslata nyomán tárgyalásokat folytasson a tíz évre megkötött iráni atomalku 2025 utáni jövőjéről, valamint Teherán rakétaprogramjáról és a regionális biztonságról.
Rajoy: Spanyolország folytatja európai partnereivel az egyezmény védelmét
Spanyolország folytatja európai partnereivel az iráni atomegyezmény érvényességének védelmét – mondta a spanyol kormányfő a madridi parlamentben újságíróknak nyilatkozva.
„Donald Trump lépése nem jó hír, amelyet nem szerettem volna hallani” – fogalmazott Mariano Rajoy.
Hangsúlyozta: hisz abban, hogy a többhatalmi nukleáris megállapodás nagyon jelentős előrelépés volt, amelyet minden nyugati ország támogatott a szabadság, a demokrácia, és mindenek előtt az emberek biztonságának védelme érdekében.
A spanyol kormányfő hozzátette, hogy ugyanakkor tiszteletben tartják azokat az okokat, amelyek hozzájárultak az amerikai elnök döntéséhez.
A belga kormányfő a nukleáris szerződés kiterjesztését sürgette
Felmondása helyett az iráni nukleáris egyezmény esetleges kiterjesztését sürgette szerdán Charles Michel belga kormányfő a VRT flamand közszolgálati televíziónak adott interjújában, miután Donald Trump amerikai elnök előző nap bejelentette, hogy kilépteti országát a megállapodásból.
A nemzetközi partnereknek az Iránnal kötött atomszerződés felmondása helyett erősíteniük kellene gazdasági kötelékeiket a közel-keleti országgal, így segítve elő a békét és a jó kapcsolatokat – közölte Michel.
Leszögezte, hogy az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti bulgáriai csúcstalálkozójukon teljes mellszélességgel ki kell állniuk az egyezmény fenntartása, illetve „talán annak kiterjesztése” mellett is.
A belga miniszterelnök rámutatott, hogy véleménye szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztésével erősíthető a térség stabilitása.
Prága nem akarja megosztani az EU-t, de úgy véli, figyelembe kell venni Washington aggályait is
Csehország nem kívánja vitatni az Európai Unió álláspontját Donald Trump amerikai elnök bejelentéséről, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról szóló többoldalú szerződésből, de úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Izrael aggályait nem lehet figyelmen kívül hagyni – jelentette ki Martin Stropnicky cseh külügyminiszter szerdán Prágában a cseh közszolgálati hírtelevíziónak (CT24) nyilatkozva.
A cseh külügyminiszter azt mondta: az uniós álláspontból hiányzik az a megállapítás, hogy Teherán ballisztikus rakéták kifejlesztésén dolgozik. „Izrael és az Egyesült Államok érveit, miszerint Irán megsértette a megállapodást, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni”.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő korábbi nyilatkozata szerint az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett. Rövid sajtónyilatkozatában Mogherini arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, az ugyanis kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. Hangsúlyozta: a szerződés tizenkét év munkájának az eredménye, működik, eddig elérte a célját, vagyis garantálta, hogy Irán nem fejleszt atomfegyvereket.
A cseh külügyminisztérium honlapján szerdán megjelent rövid nyilatkozat szerint Prága – egyetértésben az EU többi tagállamával – a nukleáris egyezményt nagyon fontos eszköznek tartja, amely csökkenti az atomfegyverek terjesztésének kockázatait.
A külügyminisztérium „ugyanakkor osztja a szövetségesek aggályait az iráni ballisztikus programmal kapcsolatban, amely nem járul hozzá a régió biztonságának megerősítéséhez”, és úgy véli, hogy „a nemzetközi közösségnek ezzel továbbra is kiemelten kell foglalkoznia”.
A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek tartja Trump döntését
Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe.
Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Donald Trump jelenlegi elnök azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből. Trump rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket.
Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette Iránnak, hogy továbbra is uránt dúsíthasson. Trump szerint az egyezmény betartásával az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő, és ha érvényben maradna az egyezmény, fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten. A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek tartja Trump döntését.
Irán bejelentette: egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.
Irán betartja a megállapodásban foglaltakat
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette szerdán, hogy Irán betartja az atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi szerződésben foglaltakat.
Amano Jukija, a szervezet főigazgatója, a NAÜ honlapján megjelentetett közleményében közölte, hogy a szervezet szorosan figyelemmel kíséri az egyezménnyel – hivatalos nevén: Közös Átfogó Cselekvési Tervvel (JCPOA) – kapcsolatos fejleményeket. A JCPOA keretében Irán a világ legszigorúbb ellenőrzési rendszere alatt áll – tette hozzá Amano.
Trump kedden Washingtonban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből, és visszaállítja a Teherán elleni szankciókat. Számomra világos, hogy nem tudjuk megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő a jelenlegi megállapodás keretében – mondta Trump.
Az amerikai pénzügyminisztérium később közölte, hogy 90, illetve 180 napon belül ismét érvényes lesz az iráni atomprogramról szóló többhatalmi megállapodás keretében feloldott valamennyi szankció.
A NAÜ egy neve elhallgatását kérő illetékese már kedden, még az amerikai elnök bejelentése előtt azt mondta az EFE spanyol hírügynökségnek, hogy nincsen változás a NAÜ ez üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját illetően az előző, május 1-jén közzétett jelentéshez képest, amelyben a szervezet szintén azt állította, hogy Teherán betartja az egyezményben foglaltakat.
Barack Obama egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást
Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, a 2017 elején hivatalba lépett Trump azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene.
Irán bejelentette: egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.
A szervezet azután adott ki közleményt, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden Washingtonban bejelentette: az Egyesült Államok kilép a megállapodásból.
Johnson: amíg Irán tartja magát az előírásokhoz, London részese marad az egyezménynek
Nagy-Britannia mindaddig tagja marad az iráni nukleáris program korlátozásáról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodásnak, amíg a teheráni kormány tartja magát az egyezményben foglalt előírásokhoz – mondta szerdán a brit külügyminiszter.
Boris Johnson a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a brit hivatalos álláspontról annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök előző nap bejelentette az Egyesült Államok kilépését a megállapodásból.
Johnson elmondta: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig kilenc alkalommal igazolta, hogy Irán betartja az egyezményben vállalt kötelezettségeit.
A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok döntése nem változtat London azon véleményén, hogy az egyezmény érvényben tartása továbbra is életfontosságú Nagy-Britannia nemzetbiztonsága és a Közel-Kelet stabilitása szempontjából.
Hozzátette: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig kilenc alkalommal igazolta, hogy Irán betartja az egyezményben vállalt kötelezettségeit.
Johnson szerint a megállapodás aláírása óta Irán beszolgáltatta dúsított urániumból felhalmozott ismert készleteinek 95 százalékát, a dúsításhoz használt centrifugák kétharmadát elraktározta, és engedélyezte a lehető legmélyrehatóbb ellenőrzési gyakorlat kialakítását a NAÜ számára.
Nagy-Britannia mindezek alapján nem kíván kivonulni a megállapodásból, ehelyett együttműködik az egyezményben továbbra is részes aláíró országokkal annak biztosítása végett, hogy mindaddig, amíg Irán korlátozza nukleáris fejlesztési programját, lakossága részesülhessen az egyezség központi elemét alkotó szankcióenyhítésekben.
Közös brit-francia-német közlemény
Boris Johnson elmondta azt is, hogy részleteket erről az együttműködésről egyelőre nem említhet, de annyit felfedett, hogy előző nap telefonon tárgyalt erről francia és német kollégájával.
Johnson felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná a megállapodásban továbbra is részes aláíró országokat az Iránnal kötött egyezmény működőképességének fenntartásában. A brit külügyminiszter Iránt arra kérte, hogy visszafogottan reagáljon az amerikai döntésre, és továbbra is tartsa magát a nukleáris fejlesztési programjának korlátozásáról kötött szerződés előírásaihoz.
Előző este Theresa May brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár Londonban kiadott közös közleményében arra hívta fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, amely változatlanul az iráni nukleáris programmal kapcsolatos viták rendezésének kötelező nemzetközi jogi erővel bíró keretrendszere.
A közös brit-francia-német közlemény felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy engedje a szerződés fő elemeinek folytatódó betartatását, és minden lehetséges módon törekedjék azoknak az előnyöknek a megőrzésére, amelyeket a nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozásában az Iránnal kötött szerződés elért.
A három európai hatalom a közleményben leszögezte, hogy továbbra is részese marad az Iránnal kötött megállapodásnak, és folytatja együttműködését az egyezményben maradó többi aláíró országgal a szerződés érvényben tartásának biztosítására.
A kommüniké szerint ebbe beletartozik az is, hogy biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodáshoz kapcsolódnak.
Merkel: Iránnak is ki kell tartania az egyezmény mellett
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia kitart az iráni atomprogramról szóló nemzetközi egyezmény mellett, de a teheráni vezetésnek is be kell tartania a megállapodás előírásait – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.
Pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) járási alapszervezeti vezetőinek konferenciáján elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a megállapodás felmondásával súlyos döntést hozott. Az egyezményben részes három európai ország – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – ugyan sajnálattal és aggodalommal tudomásul veszi ezt a döntést, de továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást.
A három ország Irántól is a megállapodás végrehajtásának folytatását várja, és mindent meg is tesz ezért – tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy 2015-ös egyezmény a közel-keleti stabilitás erősítésének „fontos oszlopa, amelyet nem kellene megkérdőjelezni”.
Az iszlám köztársaság rakétafejlesztési programja is aggodalmat okoz
Jelentős a befolyása a jemeni és a szíriai polgárháború alakulására. Ezekről az ügyekről tárgyalni kell, méghozzá valamennyi érintettel, az Egyesült Államokkal éppen úgy, mint Oroszországgal vagy Törökországgal.
Az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből azt is jelenti, hogy Európának az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalnia, többet kell tennie az emberek millióit sújtó konfliktusok megoldásáért – figyelmeztetett Angela Merkel.
A megoldáshoz csak a tárgyalásokkal lehet eljutni, amihez egyértelmű, világos alapállásra és sok türelemre van szükség – tette hozzá a német kancellár, példaként említve, hogy a 400 éve kezdődött harmincéves háborút (1618-1648) lezáró vesztfáliai békét is sok évig tartó tárgyalás révén lehetett megkötni.
A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) testvérpártja, a Német Szociáldemokrata Párt részéről Heiko Maas külügyminiszter szerdai berlini nyilatkozatában kiemelte, hogy az Iránnal kötött egyezmény „működik”, és Németország azért dolgozik, hogy „jövője is legyen”, és az Egyesült Államok kivonulása ne indítsa el a nukleáris fegyverkezés spirálját. A többi között hozzátette: Washington döntése ugyan nem volt váratlan, de teljesen homályos, hogy milyen alternatívát javasol a megállapodás helyett.
A több mint egy évtizeden keresztül folytatott tárgyalások révén kötött megállapodást célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Az Irán által vállalt kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, aminek révén az ország visszatérhet a világgazdaság szereplői közé. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország), Németország és az EU kötötte meg Iránnal.
Szlovénia sajnálatos lépésnek tartja az atomalku felmondását
Szlovénia sajnálatosnak tartja és mélyen elítéli, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról szóló szerződésből, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) többször is megerősítette: Irán betartja az atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi szerződésben foglaltakat – közölte szerdán a szlovén külügyminisztérium.
A közlemény szerint Ljubljana továbbra is támogatja az iráni atomprogramról szóló szerződést, mindaddig, amíg Teherán teljes egészében betartja azt.
A tárca úgy ítélte meg, hogy a megállapodás bizonyítja: lehetséges békés megoldást is találni az olyan nagy kihívásokra, mint amilyen a tömegpusztító fegyverek elterjedése.
Feltételek nélkül be kell tartani a megállapodást
Ennek megőrzése a nemzetközi közösség érdekében kell álljon, mivel az egyezmény megakadályozza a nukleáris fegyverek globális elterjedését, pozitív hatással van a békére és a biztonságra, valamint garantálja az iráni nukleáris program békés jellegét – olvasható a szövegben.
Milan Brglez szlovén házelnök szerint Donald Trump amerikai elnök előző napi bejelentése, miszerint az USA kilép az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodásból, s egyúttal visszaállítja az iszlám köztársasággal szembeni szankciókat, a nemzetközi szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény egyértelmű és nyilvánvaló megsértése.
A házelnök levélben kérte az egyezmény aláíróit és különösen az Európai Uniót, hogy feltételek nélkül tartsák be a megállapodást.
Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Donald Trump jelenlegi elnök azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből. Trump rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket.
Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette Iránnak, hogy továbbra is uránt dúsíthasson. Trump szerint az Egyesült Államok az egyezménnyel nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő, és ha érvényben maradna a megállapodás, fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten. A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek nevezte Trump döntését.
Washington együttműködik szövetségeseivel, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását
Ezt hangoztatta James Mattis amerikai védelmi miniszter szerdán egy szenátusi bizottsági meghallgatáson. Mattis leszögezte: a Trump-kormányzat nem csupán abból a célból kíván szorosan együttműködni szövetségeseivel és partnereivel, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, hanem azért is, hogy szembeszálljanak Irán „rosszindulatú befolyásgyakorlásával” is.
A védelmi tárca irányítója nem fejtette ki konkrétan az általa említett „rosszindulatú befolyásgyakorlás” mibenlétét, ám az iráni atomalkut felmondó keddi beszédében Donald Trump Irán állítólagos szíriai és jemeni befolyását és a térségben – amerikai megítélés szerint – általában tapasztalható iráni destabilizáló törekvéseket említette.
Az amerikai kormány változatlanul elkötelezett amellett, hogy állampolgárai biztonságát, érdekeit és jólétét tekintse elsődleges fontosságúnak – fogalmazott a szenátusi bizottságban James Mattis.
Juncker is sajnálatát fejezte ki a szerződés amerikai felmondása miatt
Értelmetlen és rossz döntésnek nevezte az iráni nukleáris szerződés amerikai felmondását szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Szerinte az Egyesült Államok csak a problémák súlyosbítását kockáztatja.
A flamand regionális parlament előtt tartott beszédében Juncker kijelentette, hogy a lépéssel Washington magára hagyja a szövetségeseit, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt „meglepő vadsággal” fordít hátat a multilaterális kapcsolatoknak, a barátságos együttműködésnek.
Kiemelte: az Európai Uniónak kellene átvennie bizonyos ügyekben az Egyesült Államok szerepét a világban, Washington ugyanis nemzetközi szereplőként elvesztette a lendületét, és ezáltal hosszú távon a globális befolyása is gyengülni fog.
A bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki Trump előző napi döntése miatt, amely szerinte nem a békét szolgálja, és arról beszélt, hogy már jelenleg is diplomáciai válság van az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Trump döntését a nemzetközi sajtó nagy része bírálta
Számos nemzetközi sajtóorgánum bírálta Donald Trump amerikai elnök kedd este Washingtonban bejelentett döntését, mely szerint az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben aláírt, többhatalmi szerződésből, és visszaállítja az iszlám köztársasággal szembeni szankciókat.
A Der Standard című osztrák liberális napilap szerint Trump bejelentése váratlannak nem nevezhető, ám mégis drámai pillanat volt. Az amerikai elnök „elődei diplomáciájának szíve csücskét semmisítette meg” – írta az újság.
„Nyugodtan kijelenthető: búcsút mondhatunk annak az elvárásnak, hogy egy amerikai elnök mindent a lehető legkisebb részletekig átgondol és megtervez, mielőtt egy ilyen fontos biztonságpolitikai döntést hoz” – tette hozzá a Der Standard.
A Der Kurier című független osztrák lap rámutatott, hogy Trump döntése a keményvonalasok malmára hajthatja a vizet Iránban, és semmivé válhatnak az elmúlt évek erőfeszítései.
„Lehet, hogy egy észak-koreai Micky egér-diktátor behódol Trump erőpolitizálásának. Azonban valószínűleg egyedül ő gondolja úgy, hogy ez Teheránt is befolyásolja majd” – írta a lap.
A Kronen Zeitung című osztrák napilap azt hangoztatta, hogy az atomalku felmondása „a fehér házi keményvonalasoknak csupán az első lépése a valódi céljuk felé vezető úton, amely nem más, mint a rezsimváltás Iránban”.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című konzervatív svájci napilap szerdai számában azt hangsúlyozta: „semmi sem utal rá, hogy Trump komolyan eltervezte volna a következő napot”.
„Hogy akar az Egyesült Államok hiteles ígéreteket tenni a következő hetekben esedékes csúcstalálkozón Észak-Koreával, ha épp az imént szegte meg az Iránnak adott szavát?” – tette fel a kérdést az NZZ.
„Trump negatív döntése az iráni reformerek veresége, és ajándék a keményvonalasoknak” – írta szerdai számában a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap.
Az atomalku zátonyra futása „gyengíti a nehéz gazdasági helyzet miatt bukdácsoló kormányt, a radikális nacionalisták pedig nem riadnak majd vissza attól, hogy ezt kihasználják” – fűzte hozzá az újság.
Hátraarcok sorozata
A Lidové noviny című konzervatív cseh napilap eközben azt emelte ki, hogy Trump valamivel több mint egyéves elnöksége alatt hátraarcok sorozatát hajtotta végre, nem utolsósorban Irán esetében. Az újság rámutatott, hogy az amerikai elnök olyan emberekkel veszi körül magát, akiknek nézetei egyeznek az övéivel. Ilyen az új nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton, illetve Mike Pompeo külügyminiszter is, akik szerint „Irán minden rossz eredője a Közel-Keleten” – írta a lap.
A Corriere della Sera című olasz napilap leszögezte: „Hibás elképzelés valamit úgy szétrombolni, hogy közben nincs jó alternatíva.”
Trump és tanácsadói számára „elsőbbséget élvez, hogy tönkretegyék mindazt, amit elődje, Barack Obama” felépített – tette hozzá a lap.
„A Fehér Ház Izrael támogatta vezetője lépésével egy nehezen begyógyuló sebet tépett fel hagyományos európai szövetségeseinél” – hívta fel a figyelmet a Corriere della Sera.
A londoni The Times című konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az iráni rezsim szélsőséges tagjai sohasem tartották sokra az atomalkut. Trump lépése nekik kedvez, és „partvonalra sodorja a józanabb tárgyalópartnereket” a megállapodás esetleges újratárgyalásánál.
„Vakmerőnek és a legnagyobb valószínűséggel az ellenkező hatást kiváltónak” nevezte Trump lépését vezércikkében a The Washington Post című liberális amerikai napilap.
Az amerikai elnök növelte egy konfliktus kockázatát – írta az újság.
Trump eddig csak azt mutatta meg, hogyan tud egyezményeket szétzúzni
„Szaúd-Arábia és Izrael vélhetőleg abban reménykedik, hogy Trump döntése újra összeütközéshez vezet a Közel-Keleten az Egyesült Államok és ellenségük, Irán között” – folytatta a sajtóorgánum. „Az elnök gyakran hangoztatta, hogy nem akar több háborút a Közel-Keleten; döntése növelte a háború valószínűségét.”
Trump eddig csak azt mutatta meg, hogyan tud egyezményeket szétzúzni – írta a The New York Times című liberális amerikai napilap. „Teljesen hiányzik belőle az új megállapodások kötéséhez szükséges mélyreható politikai elképzelés vagy a stratégiai előrelátás és a türelem” – vélte az újság.
A Wall Street Journal (WSJ) című amerikai gazdasági napilap aláhúzta, hogy Trump döntésével „megnyílt a lehetőség, hogy Irán jobb egyezséget kössön, ha tényleg le akar mondani az atomfegyverekről”.
Az elnök előtt álló kihívás az, hogy „felépítsen egy stratégiát, és szövetségeket kössön, amelyekkel mindaddig visszatarthatja Iránt, amíg az el nem fogadja a fontos korlátozásokat, amelyeket Barack Obama ódzkodott rögzíteni” – írta a WSJ.
A La Croix című francia katolikus napilap érthetetlennek nevezte az amerikai elnök magatartását annak fényében, hogy néhány hét múlva találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Trump „egyfelől megbélyegzi Iránt, amely hajlandóságot mutatott arra, hogy röviddel az atomfegyver kifejlesztése előtt megálljt parancsoljon magának. Másfelől nem zárja ki, hogy egy olyan állammal rázzon kezet, amely nemrég megszerezte ezt a fegyvert” – mutatott rá a lap.
Az emelkedő olajár elviheti az adócsökkentésből eredő amerikai növekedési többlet felét
Londoni pénzügyi elemzők szerint az amerikai gazdaság is megérezheti Donald Trump elnök döntését arról, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből, mivel ha a szankciók újbóli bevezetésének kockázata miatt jelentősen emelkednek az olajárak, az elviheti az amerikai adócsökkentési programból eredő növekedési többlet felét.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics szerdai helyzetértékelésében kiemeli, hogy az amerikai kontinensen irányadó West Texas Intermediate (WTI) olajféleség hordónkénti ára éppen a héten lépte át négy év óta először a 70 dolláros szintet, a globális alaptípusnak tekintett Brent hordója pedig 75 dollár felett jár.
A ház szerint a legfőbb felhajtóerők közé tartozik a kínálat gyengülése, a kereslet ezzel egyidejű erősödése, de mindenekelőtt az Iránnal szembeni újbóli szankciók lehetősége teremtette geopolitikai bizonytalanság.
(Forrás: MTI)
Frissítve! Trump tájékoztatta Macront: felmondja az iráni atomalkut
Szerző
