Lázár feltámadása

Lázár Jánosnak alighanem elgurult a gyógyszere azért beszél úgy, ahogy még Rákosi elvtárs sem a nagy kommunista államosítási hulláma előtt. Nem tudni, hogy Lázár ennyire nem érti a piacgazdaság lényegét, vagy csak ilyen hallatlan évvággyal akarnak Ő és NER-testvérei behabzsolni mindent, az egész országot, „sőt még azon is túl”.

Lázár-lázálom

Magyarország valóságos építőipari megszállást szenved el, ezért a külföldi építőipari cégeknek semmi keresnivalójuk nálunk – közölte az építési és közlekedési miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján:

„Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatnak, és meg kell akadályozni, hogy az építésgazdaságban magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk. (…) Lejárt annak az ideje, hogy építőipari gazdasági megszállás elszenvedői legyünk a franciák, a németek, az osztrákok tekintetében.”

Pofátlan és a legrosszabb időket idéző fenyegetés

„Kár kilincselnie a különböző építőipari vállalatoknak politikusoknál, üzletembereknél Nyugat-Európában vagy itthon. A legegyszerűbb, ha leteszik a lantot, értékesítik a vállalkozásaikat vagy a magyar állam vagy magyar vállalkozó számára.” 

Mától a pofátlanság mértékegysége: 1 Lázár János, aki felszólította a külföldi építőipari cégeket, hogy adják el érdekeltségeiket és húzzanak az országból

Külföldiek? Nem azok!

Szűcs Gábor nyugdíjas külkereskedő, egyetemi docens közösségi oldalán tette helyre Lázárt:

„Kiebrudalná az uniós építőipari vállalatokat Magyarországról. Mivel azok külföldiek. Nem azok.

Az Európai Unió 1986, az Egységes Európai Okmány elfogadása, illetve tagállami ratifikálása (1987.január 1-je.) óta egységes belső piac. Ezen belül a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő) mérvadó. Az integráció ugyanis ettől integráció.

A Magyarországon tevékenykedő uniós vállalatok tehát nem külföldiek, mint ahogy pl. a szabolcsi alma is ugyanolyan feltételekkel adható el nálunk, mint pl. a lengyel. (Az ára ettől teljesen független, ez már a verseny kérdése). Nem külföldi. És pl. egy osztrák fuvarozó ugyanúgy fuvarozhat Budapest és Kecskemét között, mint egy magyar (ez a cabotage). Nem külföldi. Egy francia építőipari vállalat ugyanúgy építkezhet Magyarországon, mint egy magyar. Nem külföldi. (Épp ezért fontos, hogy egy országot csak akkor vegyenek fel, ha az bírja a versenyt, különben épp neki teszünk rosszat).

Nem lehet uniós céget „kitiltani”

Erre nincs eszköz. Persze, Mészáros és Tsai megteheti, hogy felvásárolja. De a cég meg megteheti, hogy nem adja el.

Innentől aztán megindulhat pl. a gyógyszeriparban nemzetközileg ismert, erőszakos felvásárlás az építőiparban is. Én a nyugati (uniós) cégek helyében üvöltve menekülnék ebből az országból, mentve a menthetőt. Itt ugyanis (még a beruházásvédelmi megállapodás ellenére, amely a kártérítés nélküli államosítás tilalmára vonatkozik), egy percig se érezném magam biztonságban.

Mert ami az építőiparban megtörténik, az megtörténhet más iparágakban is. Nem vicc, Meghirdették.

És korántsem biztos, hogy magyar cégeket várnak a nyugatiak helyébe.

Ott van például a szomszédos, baráti Kína.

Róla Lázár se szólt egy szót se. Naná. Ő is a piacról él.”