Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett

1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá.

Az Azori-szigeteki anticiklonok gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható.

„Ennek komoly következményei vannak, mert a rendkívül nagy azori-szigeteki anticiklon szárazságot jelent az Ibériai-félszigeten és a Földközi-tengeren”

– mondta Caroline Ummenhofer, az amerikai Woods Hole óceánkutató intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja.

Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb Spanyolországban. Emberek tucatjai haltak meg 2017-ben a térségben erdőtüzekben, melyeket a klímaválság miatt tízszer valószínűbbé váló hőhullámok követtek. Környezetvédők szerint a régió leghosszabb folyóját, a Tajót a teljes kiszáradás fenyegeti.

Az új tanulmány 1850-ig visszanyúló időjárási adatokat és Kr. u. 850-ig visszamenően számítógéppel reprodukált éghajlati jellemzőket elemzett. Azt találták, hogy 1850, vagyis a jelentős emberi szén-dioxid-kibocsátás előtt átlagosan tízévente egyszer jelentkezett az extrém Azori-szigeteki anticiklus.

1850 és 1980 között hétévente, de 1980 után már négyévente fordult elő a jelenség

Az adatok szerint a szélsőségesen nagy azori-szigeteki anticiklus a havi téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti.

Portugál barlangok cseppköveinek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a kevés eső szorosan összefügg a jelentős azori-szigeteki anticiklonok idejével. Az elmúlt évezred klímájának számítógépes modelljei csak a 2005-ig terjedő időszakra készültek el, de más, későbbi évekre vonatkozó tanulmányok egybehangzóak az új eredményekkel: várhatóan az Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága tovább nő, ami fokozza az Ibériai-félsziget szárazságát, míg a globális szén-dioxid-kibocsátás nullára nem esik vissza.

(MTI)

Nem összeesküvés-elmélet! – A jégelhárító-rendszer miatt van aszály a Dél-Alföldön?

Friss híreink

• Szívzűr – Így élesztheted újra önmagad
• Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
• Szanyi Tibor: Mindenhalottak
• Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten
• Brutál-igaz szívhoroszkóp! A Bikán és a Koson ledöbbensz!