Magunknak mondom: vétkesek közt cinkos…

Üljünk le pár percre, kedves barátaim, és töprengjünk. Gondolkodjunk el a Fidesz bűneinek valódi súlyáról és a magunk vétkeiről. Emeljük ki magunkat a társadalombénító reménytelenségből, az elbutító közönyből.

Élünk Orbániában – már-már úgy, mintha semmi különös teendőnk nem volna; mintha még gondolkodnunk se nagyon kellene semmin. Migránsmentes töpörtyűfesztivál..? – hát aztán: semmi az, csak tréfa… Soros-bérencek lesnek rád úton-útfélen, legalábbis plakátokról? Reggeltől estig, estétől reggelig ömlik rád a rémhírterjesztő, uszító  – elsikkasztott vagy hűtlenül kezelt közpénzekből fizetett –, tehát bűncselekményeket megvalósító „társadalmi célú hirdetések” mocska..?

Azt hiszed, ha röhögsz rajta, netán fölháborodsz, akkor már minden rendben..?

Azt gondolod – miközben a hatalombitorló bűnszervezet élvezettel fosztogathatja az országot és az EU -t is –, hogy számodra nem jelent komoly érdeksérelmet, ha az önkény konkrét ellenzéki kérdésekre azt válaszolhatja, nem foglalkoznak a reménytelen helyzetben lévő pártok kétségbeesett próbálkozásaival..?

Ha ezt gondolod, vagy nem is figyelsz ilyen dolgokra, akkor magad is segíted a „kormányt” például abban, ahogy az EU-támogatásokat „hasznosítja”: részben elrabolja, részben pedig a máshonnan – magyar közpénzekből – elrabolt összegeket pótolja belőlük…

Vég nélkül folytathatnám, de nem teszem: meggyőződésem, hogy az önkény okozta anyagi károk fölmérhetetlenek; a rezsim bukása akár azonnali államcsődöt is eredményezhet, mert hirtelen minden fenntarthatatlanná válhat: ránk omolhat az egész, rablóüzemmódra átállított gazdaság. A rezsimnek mégis mielőbb buknia kell, mert minél tovább húzza, annál nagyobb lesz a baj.

De az anyagi károknál sokkal rombolóbbak azok a hitványságok, amelyekkel az emberek lelkét mérgezi a bűnszervezet: a hecckampányok végtelen sorával, a migráncsozással, a brüsszelezéssel, a sorosozással, az ügynöközéssel-bérencezéssel!

Nincs ám a bandának igazából semmi komoly baja „Brüsszellel”:

pontosan tudja, hogy az EU-támogatások nélkül sokkal kevesebbet rabolhatna. De mert a gyalázkodásból itthon politikai előnyt remélhet, hát gyalázkodik, amíg az EU tűri.

Nem fél a horda a „migráncsveszedelemtől” sem: pontosan tudja, hogy Magyarországból senki sem akar „bevándorlóországot” csinálni – legkevésbé éppen maguk a „migráncsok”…

És bizony pontosan tudja – talán néhány megveszett, különösen bornírt harcosától, Németh Szilárdtól, hasonlóktól eltekintve –, hogy a sorosozás hazug, aljas szándékú rémhírterjesztés, uszítás. Abban nem lehetünk bizonyosak, hogy magának Orbánnak vannak-e még viszonylag tiszta pillanatai, amikor meg tudja különböztetni a valóságot attól, amit hazudik róla – na de Lázárról, Gulyásról, Rogánról vagy akár Semjénről vélheti-e bárki is, hogy hisznek abban, amit mondanak..?

Pokolian gátlástalan az országot uraló nemzetikeresztény önkény. Megmérgezte „a magyar embereket” – sokuk persze készségesen mérgeződött…

Hát a többiek?

Mi, a bizonnyal többségben lévők..?  Nemhogy komoly ellenállásra, még arra sem vagyunk képesek, hogy valamelyest érzékelhető, szervezett passzív ellenállást tanúsítsunk. Hagyjuk, hogy óvodás gyermekeinknek vigyázzban állva kelljen meghallgatniuk fideszes gazemberek handabandázásait, akár le is térdeltessék őket. Komoly következmények nélkül mondhatja egy Lázár, hogy a közbiztonság attól javul, hogy a közmunkásoknak fájront után nincs kedvük lopni…

Eh! Hogy magunkkal nem törődünk, az is súlyos morális vétek.

De most csak azt akarom mondani, hogy legalább a fiatalkorúakra figyeljünk; legalább őket próbáljuk megvédeni a gyalázatos hatalom megrontó tetteitől és szavaitól. S amikor a Fidesz bűnein töprengünk, meg ne feledkezzünk azokról, amelyeket az ifjúság ellen követ(ett) el. És magunkra gondolva mormoljuk el: vétkesek közt cinkos, aki néma.

Mert élnek még itt csecsszopók is, akikben megnő(hetne) az értelem…