Banánköztársaság
Magyar György: a jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni?
A jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. Mert ha bárki ezt az utat választja, semmivel nem lesz különb, mint a Fidesz. Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételével. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni.
Senkinek nem javasolja Magyar Péter, hogy a Fidesz „janicsárjai” hosszú távra rendezkedjenek be
Ezt az ATV adásában megfogalmazott fenyegetést mire alapozza? Az államfőtől az Alkotmánybíróságig, az Állami Számvevőszék, a Kúria vagy a Legfőbb Ügyészség vezetőjéig mindenkit kirúg? Igaza van persze a Tisza Párt elnökének abban, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét a NER felszámolta. Meg abban is, hogy szükség van a választási törvények megváltoztatására. Csakhogy visszamenőleg nem lehet semmissé tenni a választási, illetve az egyes közjogi „méltóságok” megválasztását/kinevezését tartalmazó szabályokat. Ezzel kapcsolatban jogosnak tűnő kérdés, hogy a jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. Mert ha bárki ezt az utat választja, semmivel nem lesz különb, mint a Fidesz. Akkor sem, ha a Tisza jövőre kétharmados többséget szerez, amelynek birtokában akár alkotmányozó erővé válhat.
Amennyiben ezzel visszaél, 2011-ig visszavezető időutazásnak lehetünk a részesei. És akkor ott tartunk, mint fénykorában a NER.
Nehezen vitatható azonban Magyar Péter állítása:
a joggal való nyilvánvaló visszaélés a legfőbb ügyész Alkotmánybíróság (AB) elnökévé „ejtőernyőztetése”.
Ha már az AB-nél tartunk,
az sem volt szerencsés, hogy az alaptörvény védelmének legfőbb szervébe kizárólag a Fidesz jelöltjei kerülhettek be. Ugyanez volt a helyzet a Kúria elnökének, az Állami Számvevőszék vagy a Médiatanács tagjainak megválasztásakor is. Minderre sajnos nincs megfelelő jogállami válasz. Akkor sincs, ha a Tisza jövőre minősített többséget szerez.
A kétharmaddal nagyon sok minden helyrehozható lehet, de ekkor sem szabad a jelenlegi rossz példákat követve jogellenesen jogot alkotni.
Vagyis nincs jó megoldás. Illetve az jelenthet határozott üzenetet, ha bármely ellenzéki politikai erő – vagy azok koalíciója, és ez lenne talán a üdvözlendőbb – meghatározó szereplője lehetne a parlamentnek. Ebben az esetben ugyanis a NER hívei talajukat veszítenék, és esetleg saját elhatározásukból mondanának le a tisztségükről. Ám miért is tennék ezt, amikor Magyar Péter azt nyilatkozta: ha négy évre nyernének kétharmados felhatalmazást, mi oka lenne annak, hogy egy tisztességes választási törvény kidolgozása után új országos szavazást írjanak ki?
Mindenkinek édes a hatalom – vonhatjuk le a következtetést
Egyébként korábban már többször felvetődött, hogy széles ellenzéki összefogással kellene megbuktatni a Fideszt. Ha összejön a kétharmad, alkossanak konszenzusos választási szabályokat, és annak az eredménye alapján írjanak ki új választást. A Tisza elnöke jelenleg abban reménykedik, hogy egymaga tesz szert a minősített többségre. Bár nem tudni, mire megy vele, mert akkor is a nyakán maradnak a fideszes kinevezettek. Taposóaknákra és további csapdákra kell számítanunk, ám ezeket nem szeretnénk konkretizálni, újabb ötletet adva a hatalommániás Fidesznek.”
„Magyar Péter egyik lehetséges megoldásként úgy gondolja, hogy majd a NER kinevezettjei önként lemondanak
Volt ilyesmire példa, hiszen Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is saját elhatározásából vált meg a kormányfői poszttól. Mi több, Schmitt Pál és Novák Katalin egykori államfő ugyancsak lemondott. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2010-ben szintén maga távozott, miként a jegybank elnöke is 1994-ben.
Kérdéses persze, hogy bárki tényleg magától vett búcsút a zsíros állásától?
A „nemzet golyóstolla” a plágiumügybe, Novák Katalin a pedofilbotrányba bukott bele. Medgyessy és Gyurcsány a koalíciós pártok – az MSZP és az SZDSZ – közötti ellentétek áldozatává vált, Györgyi Kálmánt pedig máig tisztázatlan körülmények között a Fidesz megzsarolta. Az önkéntes lemondások listáját még kiegészíthetjük Bod Péter Ákos egykori MNB-elnökkel, aki 1994 végén az akkori szoclib-kormány nyomására távozott.
Mindezek után tényleg senkinek nem javasolja Magyar Péter, hogy a Fidesz „janicsárjai” hosszú távra rendezkedjenek be? Ám miért is ne? Hiszen az alaptörvényből – és más minősített többséget igénylő törvényekből – az következik, hogy a köztársasági elnök 2029 márciusáig hivatalban marad. A bírósági jogalkalmazás egységéért felelős Kúria elnöke 2030 januárjáig, a Médiatanács elnöke 2030 decemberéig tölti be ezt a posztot. Az MNB elnöke 2031-ig, Polt egyelőre nem ismert utódja pedig főügyészként 2034-ig gyakorlatilag elmozdíthatatlan. Hasonló ideig terjed a megbízatása az Állami Számvevőszék első emberének is. Az AB új elnökével még tovább, 2036-ig kell számolni.
Ezek a ma hatályos jogszabályokból következő szikár tények
Lehet ezekkel trükközni, de érdemes emlékeztetni rá, hogy amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökét az új alaptörvény elfogadása után – arra hivatkozva, hogy a szervezet nevét Kúrára változtatták – 2011-ben kirúgták, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogerősen is kimondta:
Baka Andrást emberi jogi jogsérelem érte azzal, ahogyan idő előtt elmozdították az állásából. A döntés miatt több tízmilliós kártérítést ítéltek meg a volt főbírónak.
Értjük mi Magyar Péter üzenetét. A Tisza elnöke pedig értse meg a strasbourgi bíróság állásfoglalását.
Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételél. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Szerző
