Banánköztársaság
Magyar György: a nők “csak” gyermekeket szülő anyák, vagy a társadalom egyenrangú tagjai?
Ne zavarja a nőket az, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Inkább örüljenek, hogy szülhetnek gyereket – ezt nyilatkozta Novák Katalin még családügyért felelős tárca nélküli miniszterként. Most viszont első női államfőként már az a véleménye, hogy semmi nem elérhetetlen a szebbik nem számára.
Ne zavarja a nőket az, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Inkább örüljenek, hogy szülhetnek gyereket – ezt nyilatkozta Novák Katalin még családügyért felelős tárca nélküli miniszterként. Most viszont első női államfőként már az a véleménye, hogy semmi nem elérhetetlen a szebbik nem számára.
Egykori párttársa sarkosabban fogalmazott:
„az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé”, szülni sok-sok gyereket, és akkor „fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”.
Más nőknek is inspirációt és biztatást adhat Novák Katalin szerint az, hogy a köztársasági elnöki pozícióba került
Ez sokaknak jelzi, hogy
„ma Magyarországon semmi nem elérhetetlen egy nő számára”.
A volt Fidesz-alelnök a Hír TV-nek adott ünnepi interjújában beszélt arról is, hogy
„a másik embert tisztelnünk kell vagy tisztelnünk érdemes, és akkor is el kell, hogy fogadjuk őt, a személyét, hogyha nem értünk egyet azzal, amit a világról gondol, vagy amilyen véleményt, álláspontot képvisel”.
Ez utóbbi fordulattal nem vitatkozunk.
Azonban nem tudjuk feledni,
hogy a nemzet egységét kifejezni hivatott államfő 2020 decemberében családügyért felelős tárca nélküli miniszterként azt üzente a nőknek: ne zavarja őket, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak, inkább örüljenek, hogy szülhetnek gyereket. Közben persze dolgozhatnak is. Az meg ne érdekeljen senkit – tehetnénk hozzá –, hogy a munkájukat általában kevesebbre becsülik.
„Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”
– vélekedett egy 2012-es parlamenti vitán Varga István parlamenti képviselő, Novák Katalin volt fideszes párttársa. Azt is mondta, hogy „a nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni”. S hogy mindenki értse, még önmagát ismételve hozzátette:
„ha mindenki megszülte a maga két-három vagy négy gyerekét, akkor lehet önmegvalósítani, meg emancipálódni”.
199 hazai parlamenti képviselő között 28 nő van
Novák Katalin karácsonyi interjújának Jézus vélelmezett születésnapja különös aktualitást ad. Az ünnep szakrális jelentésétől azonban vonatkoztassunk el, hanem nézzük a tényeket. A 199 hazai parlamenti képviselő között 28 nő van, ami összességében mindössze 14 százalékot jelent. A NER kétharmada tehát e tekintetben meglehetősen alulteljesített, már ha az államfő nyilatkozatából indulunk ki, amely szerint semmi nem elérhetetlen a szebbik nem számára.
Emlékezzünk csak rá: az egyéni jelöltek között az összefogott ellenzéknél nagyjából minden ötödik nő volt, míg a Fidesznél csak minden tizenötödik.
Az Európai Parlament más a helyzet, mert ott a magyar női képviselők aránya 40 százalék, ami meghaladja az EU 38,9 százalékos átlagát.
A közép-európai régióban viszont Magyarországon van a legkevesebb női felsővezető
a cégek menedzsmentjében – a V4-eken belül arányuk 10, míg másutt 25-28 százalék között alakul –, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen kullog hazánk. Nincs még női miniszterünk sem. A kisebb mértékben, de egész Európára jellemző jelenség nem csak az esélyegyenlőség szempontjából jelent problémát, hanem gazdasági hátrányokkal is jár, mert egyes felmérések szerint a több női felsővezetőt foglalkoztató cégek akár 25 százalékkal is nyereségesebbek lehetnek. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában.
Európában egyébként a nők óránként átlagban 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak
Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés 1957-ben vezette be, a nemek közötti bérszakadék továbbra is makacsul fennáll. Így ez 2021-ben a következő országokban volt a legmagasabb: Észtország (20,5 százalék), Ausztria (18,8 százalék), Németország (17,6 százalék) és Magyarország (17,3 százalék).
A nők tehát a fenti adatok szerint a férfiakhoz képest egy év alatt nálunk két hónapig ingyen dolgoznak.
Ám ez Novák Katalin szerint ne zavarja őket, inkább örüljenek annak, hogy szülhetnek gyereket. Az államfő másfelől azt is mondta, ma semmi nem elérhetetlen egy nő számára.
A két állításból melyiket kell komolyan venni? A nő inkább “csak” gyerekeket szülő anya vagy a társadalom egyenrangú tagja?
Szerző
