Banánköztársaság
Magyar György: mini-Dubai ügyben minden út a bírósághoz vezet
A fővárosi közgyűlés a Fidesz „nem” szavazatai ellenében döntött: a Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül élni kívánnak a Rákosrendezőre érvényes elővásárlási joggal, így az arab befektető helyébe lépnek. Az állam egyébként szerződésben vállalta, hogy az eredeti, pályáztatás nélkül kiválasztott vevőnek bemutatják a terület résztulajdonosainak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatát, aminek immár nem tehetnek eleget. Irány a bíróság, vagy….?
Lehet, hogy ez kezdete egy hosszan tartó kutyakomédiának?
A Rákosrendező zömében a MÁV, tehát gyakorlatilag az állam tulajdona. A kormány nevében eladóként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Hungary Zrt. között kötött, nagyjából 51 milliárdról szóló szerződés szerint a vevő 85 hektárnyi terület birtokába juthat. A megállapodást január 16-án aláírták, és a vevőnek elvileg tíz napon belül ki kellene fizetnie a nettó 51 milliárd forintban megállapított vételár 25 százalékát, 12,7 milliárd forintot ám a megállapodás számos feltételt tartalmaz.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Ezek között szerepel,
hogy amennyiben bárki élni kíván az elővásárlási jogával, az az arab befektető helyébe lép, és az eredeti vásárlóval kötött, minden szerződéses feltételnek megfelelően az ő tulajdonába kerül Rákosrendező. Az adásvételi szerződés szerint egyébként a területet „osztatlan közös tulajdon létrehozása útján” értékesítik. Mindjárt ez is felvet kérdéseket, mert van még két tulajdonos – a szerződésben szereplő Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. helyett annak jogutódja, a Budapesti Közművek Zrt., valamint a Stockton Zrt. –, ám ezeket az érdekelteket a tranzakcióról előzetesen senki nem tájékoztatta. Az ingatlan dologösszességén különben az államnak bizonyos feltételek fennállása esetén határozatlan időre visszavásárlási joga van. Ilyen például, ha a vevő határidőre nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit. Ugyanez a lehetőség akkor is fennáll, „amennyiben az Építési és Közlekedési Minisztériummal megkötendő, nevesített fejlesztések megvalósításához a Vevő által megvásárolt ingatlanokból területek szükségesek”.
A szerződés minden más tekintetben a vásárlónak kedvez. Így az építkezést nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá kell nyilvánítani, s módosítani kell a hatályos építési szabályokat. Amennyiben ezeknek a feltételeknek a kormány nem tenne eleget, a vásárló – az eredeti tulajdonviszonyok visszaállítása mellett – elállhatna a megállapodástól.
Nem szeretnénk ötleteket adni,
de ha az állam ragaszkodna az arab befektetőhöz, mindenféle jogalkalmazási, jogértelmezési vagy jogalkotási trükkök helyett a kisajátítás intézménye is felmerülhetne.
„Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett”
– olvasható az erről szóló törvényben. Kisajátításra okot adhat többek között a
„fejlesztési befektetési területen beruházás megvalósítása”.
Feltéve, hogy a
„kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják”.
Ezt ki-ki értelmezze, ahogyan csak akarja. Lehetnek amúgy egyéb gazdasági, anyagi megfontolások, ha a kisajátítást kérő a számára szimpatikusabban tűnő tulajdonostársak között különbséget akar tenni.
Kész szerencse, hogy a kisajátítás csak „teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett” hajtható végre, amelynek jogalapja és összege azonban bíróság előtt vitatható.
A jogszabály szerint
az idén januártól hatályos törvénymódosítás szerint – talán nem véletlenül – a fejlesztési befektetési területekre kivételes szabályok vonatkoznak.
„Fejlesztési befektetési terület elsősorban olyan területen alakítható ki, amely barnamezős területnek minősül”
– így szól a törvény. Ezt mintha kifejezetten Rákosrendezőre szabták volna: barnamezős beruházásról akkor beszélünk, ha az olyan helyen valósul meg, amelyet korábban valamilyen ipari, kereskedelmi vagy honvédelmi célra használtak.
A végső konklúzió: minden út a bírósághoz vezet
- Amennyiben a főváros cége él az elővásárlási jogával, bírósági döntés kérdése, hogy a rákosrendezői területet 51 milliárdért vehetik-e meg, vagy az arabokkal kötött szerződés szerves része-e, hogy vállaltak ötmilliárd eurónyi beruházást?
- Ugyanez a helyzet az esetleges kisajátítással. Lehet ugyanis vitatni, hogy mi mennyi.
Ami szinte biztos, ebben az ügyben nem lesz megegyezés, és miután az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, mindez még a jövő évi választási kampány idején is sokszor lerágott gumicsont lehet. Az meg külön kérdés, hogy az arab befektető miként reagál erre a várható kutyakomédiára? A pénzük viszont a lyukas magyar költségvetésnek minden bizonnyal jól jönne.
Szerző
