A magyar kormány válaszolt Macronnak

A francia elnök Emmanuele Macron a napokban a magyar kormányon gúnyolódott, mondván az általa kezdeményezett európai polgári konzultációról egyedül a magyar kormány nem hajlandó tárgyalni.

Három napi hallgatás után megszületett a kormányzat négy részes, folytatásos válasza. Meglepő módon azonban nem Szíjjártó Péter vagy Lázár János miniszter a válaszadó, hanem Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár.

Kitűnő választás, hiszen szakpolitikai kérdésre a téma avatott szakértője és egyben kormányzati felelőse válaszolt, ám egyben az is kiderül, hogy a Miniszterelnökség nem mert jobban beleállni az ügybe, ezért a válaszadást elintézte államtitkári szinten. Ezt akár ki is kérhetné magának Macron, miszerint rangon alul válaszolnak neki, ám nem hiszem ettől álmatlan éjszakái lennének.

Nézzük a válasz részleteit!

Meglepő módon az első felvonásban nem magunkat, hanem Lengyelországot védjük meg.

„A tagállamok közötti egyenlő elbírálás az Unió hitelességi kérdése. Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az Általános Ügyek Tanácsa mai brüsszeli ülésén felhívta a figyelmet, hogy a Bizottság által Lengyelországgal szemben kezdeményezett jogállamisági eljárás indokolatlan és jogilag megalapozatlan. Az államtitkár szerint a Bizottság célja az, hogy politikai nyomás alá helyezze Varsót, ezt azonban Magyarország a leghatározottabban elutasítja. Azzal, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben külön eljárást indított Lengyelországgal szemben, ismételten túllépi a hatáskörét, az uniós Szerződések értelmében ugyanis a brüsszeli testület nem egy politikai szerv, hanem az EU javaslattevő és végrehajtó intézménye. Magyarország véleménye szerint a Bizottság eljárásának nincs jogalapja, egyetlen országot sem lehet ilyen módon kiemelni, a jogállamisági párbeszéd egyetlen legitim fóruma a tagállamok 2014. decemberi egyhangú döntése értelmében az Általános Ügyek Tanácsa, ahol érvényesül az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció-mentesség elve, amelyek az Európai Bizottságot is kötik.”

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára

Félrevezető politikai hangulatkeltés

A második részben már a polgári konzultáció a téma.

„Az ülésen a francia európai ügyi miniszter felvetette Emmanuel Macron elnök polgári konzultációkról szóló kezdeményezését, amely kapcsán a francia elnök úgy fogalmazott, hogy 26 tagállam csatlakozott a kezdeményezéshez, nevesítve Magyarországot, mint az egyetlen kimaradó tagállamot. Takács Szabolcs hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy a francia kezdeményezés célja nem a tagállamok megosztása ott is, ahol nincs megosztottság. A francia fél részéről megfogalmazottak ugyanis erre utalnak. Takács Szabolcs szerint a francia kezdeményezéssel kapcsolatos magyar álláspont gyakorlatilag azonos számos más tagállam véleményével, ezért félrevezető politikai hangulatkeltésnek tekinthetők azok a hangok, amelyek Magyarországot, mint egyetlen kimaradó uniós államot említik, különösen úgy, hogy a francia javaslat részletei még nem is ismertek. Idézte a visegrádi országok idén január 26-i közös nyilatkozatukban világosan megfogalmazottakat, amely értelmében nyitottan állnak a javaslathoz, amennyiben az tiszteletben tartja a nemzeti gyakorlatokat.”

Sikeres modell működik Magyarországon

A harmadik rész az Európai Unió szociális helyzetéről szól.

„Az uniós miniszterek vitát folytattak az Unió szociális dimenziójának mélyítéséről is, amelynek kapcsán Takács Szabolcs aláhúzta: 2010 óta egy olyan sikeres modell működik Magyarországon, amely a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfia, ennek részeként a családpolitikai és az identitás koherenciájára és együtthatására épül.”

Magyarország ellenzi, hogy elsődleges szerepet kapjanak a szociális szempontok

Igazán ütősre sikerült a 4. nyúlfarknyi rész.

„Magyarország az EU versenyképességének erősítését tartja mindig szem előtt és ezért ellenzi, hogy az uniós gazdasági irányításban, így az európai szemeszter keretében a gazdasági és versenyképességi szempontok kárára elsődleges szerepet kapjanak a szociális szempontok.”

Az EU-s országok közül csak Magyarország nem vesz részt a konzultáción az EU jövőjéről