Magyar György: szerecsenmosdatás Recsken

A „jogsértéssel érintettek körének nagysága nem releváns; érintetti kör közvetlenül a szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlása miatt nem volt érintett” – derül ki a bányakapitányságnak a recski sárlavina kapcsán rossz magyarsággal hozott határozatából. Ezt a NER-hez közeli bányavállalkozás nem úszhatja meg szárazon, miként az az ottlakóknak sem sikerült.

A párbeszédes Tordai Bence – aki közérdekű adatigényléssel fordult az illetékes hatósághoz – ismertette, milyen szabálytalanságokat állapított meg a bányakapitányság Recsken. Az Andezit-BAU Kft. által működtetett bánya több ponton is megsértette az engedélyben meghatározott szabályokat, ám azt a hatóság végül is nem mondta ki egyértelműen, hogy a 25 ingatlant érintő sárlavina a cég szabálytalan működésének lett volna a következménye.

A képviselő útján birtokunkba került határozat

– amit az érintetteknek és a károsultak egy részét képviselő ügyvédi irodánk munkatársainak hivatalból meg kellett volna kapniuk – meglehetősen ellentmondásosan fogalmaz. Mintha a hatóság a NER-közelinek tartott cég kapcsán valamiféle szerecsenmosdatást folytatna. A vállalkozást elmarasztaló – hárommilliós pénzbírságot kiszabó – határozatból csak néhány észrevételt idézünk, de akit a teljes dokumentum érdekel, ide kattintva elolvashatja.

Nézzük tehát a részleteket

A döntés szerint a jogsértést okozó hátrány abban fogható meg, hogy a bányavállalkozó több lényeges tevékenység tekintetében a hatályos műszaki üzemi tervtől jelentősen eltérve működött. Például bányatelken kívüli területeket is igénybe vett, amelyre nem volt engedélye. Ez nem szép dolog.

A hatóság többek között azt is megállapította, hogy ezzel nem visszafordítható környezeti károkat okozott. A bírság összegének megállapításakor ezt súlyosító körülménynek tekintették. Hadd jegyezzük meg:

a büntetés maximuma ma tízmillió, azon meg gondolkodjék el mindenki, hogy ez az összeg arányos-e a jogellenes bányászati tevékenység által okozott károk mértékével.

Folytassuk azonban tovább a sort

A döntésből kiderül az is, hogy a „jogsértéssel érintettek körének nagysága nem releváns; érintetti kör közvetlenül a szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlása miatt nem volt érintett”.

Tekintsünk el a nyelvi slendriánságtól, hanem inkább gondoljunk arra, amennyiben a határozatot aláíró állami vezető a recski Hunyadi utcában lakna, akkor is ilyen megengedően fogalmazna?

S ha már direkt nem mondták ki a bányászati tevékenységet folytató cég kártérítési felelősségét, vajon miért írták azt, hogy „a csapadékvíz okozta károk megelőzését (a depó anyagának bányatelken kívüli területre jutását)” meg kell akadályozni. Vagyis a „bányatelepről anyag ne jusson a bányatelken kívülre” – olvasható a határozatban. Ám bőven jutott ebből a közeli településre, amiről számos recski sokat mesélhetne.

Még mindig úgy tűnik. hogy nincs köze a bányatársaságnak a sárlavinához?

Ja, és még valami:

a szeptember 14-i döntés a „közléssel véglegessé válik és végrehajtható”. Azzal szemben 30 napon belül közigazgatási per kezdeményezhető̋, amelyben a beavatkozó és érdekelt fél is felléphet.

Csakhogy erről a határozatról az érintettek – érdekeltek – nemigen tudhattak, így felvetődhet, hogy a jogvesztő határidő vitatható.

A műszaki részletektől az olvasókat megkíméljük, csak annyit jegyzünk meg: a károsultak érdekében mindent megteszünk. Nem működik, hogy a közigazgatási eljárásból kihagyják őket, és elképzelhetetlen elzárni őket a polgári jog alapján járó kártérítési igény érvényesítésének lehetőségétől. Az ügyben folyik foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt büntetőeljárás is, amelynek keretében az érintettek ugyancsak felléphetnek polgári jogi kártérítési igénnyel.

Végezetül:

a szabálytalanul működő bányatársaság ezt a történetet nem úszhatja meg szárazon, hiába akarják kimosdatni a céget. A károsultak sem úszták meg a sárlavinát. Ezért viselni kell a felelősséget.

Forrás

Kapcsolódó