Kerítésen túl
Március 15-e Székelyföldön – A közösség szabadságáért még harcolniuk kell
Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet a székelyföldi romániai magyarok mai nemzedékének a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie.
„A hit segített bennünket”
Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főterén összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban.
„A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit”
– részletezte.
A közösség szabadságáért még harcolniuk kell
Kelemen Hunor a szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra bukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.
„Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni”
– jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kihívásból ma sincs kevés
Borús időket élünk, nem messze tőlünk véres háború zajlik, az egyik válság a másikat követi, a világ átalakulóban van. Mindannyian tapasztaljuk, hogy Európa évtizedek óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Ezekben a történelmi időkben állunk négy sorsdöntő választás előtt, amelyek egy évtizedre eldöntik jövőnket. Történelmi idők történelmi választásai ezek egytől-egyig, ahol van esélyünk változtatni a tágabb és a szűkebb világunkban: az Európai Unióban és itthon, Romániában is.
– a Maszol.ro.
Az eltemethetetlen Magyaroroszág
Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni.
„Eltemettek bennünket ’48-ban, ’49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út”
– fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese és ne vesztese legyen.
„Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!”
– zárta beszédét az RMDSZ elnöke.
Szerző
