Megtépázza a dilettantizmus a hozzáértést

Nincs perspektíva, nem létezik kiút, menekülési útvonal. Tudatlanság, sötétség és erőszak mindenütt. Bosszút áll az igénytelen az igényességen, megtépázza a dilettantizmus a hozzáértést. Ilyen a világ, mondanánk, de érezzük, hamisan cseng ez a megnyugvást hozó gondolat, a problémát megkerülő közhely.

A szavak megméretnek minket

De nem is mi vagyunk a vesztesek, akik még vártunk valamit a rendtől, akik könyveket lapoztunk, hol izgalmas verseit ittuk hivatalos költészetünk nagyjainak, hol ponyvát majszoltunk két leckeírás között. Mi már felépítettük magunkban saját igényességünk alapzatán a szabadság által megteremtett rendet, megértettük, a szavak megméretnek minket, és tetteinkkel építeni igyekszünk a konstrukciót, erkölcsünk nem engedi meg a céltalanságot, a rombolást.

Te vagy veszélyben, mert fiatal vagy, és tőlünk tanulsz majd szeretni és gyűlölni is

„Magyaroroszág összeszerelő üzem”

A te jövőd válik értelmetlen küzdelemmé az összeszerelő üzemek gyártósorain, a te tudásod apad majd a létszükségletek megteremtésének szintjére, ahol ismeretlen fogalommá válik a vers, az irodalom, a művészetek világa, ahol nemkívánatos leszel, ha mégis, gondolkodásra kényszerítenek a gének. Te nem csak az új generáció leszel majd, hanem az újrabszolgaság korának szolgája, aki munkáért kuncsorog, de bolti eladónak, napi tizenkétórai munkával, nyolcórai bérért is túlképzett leszel az érettségiddel. Lesznek, akiknek nyitott az út idegen országok egyetemei felé, de az nem te vagy. Milliókból csak ezrek lesznek, akiknek teljesül majd a szüleik álma. Hazatérnek pöffeszkedni, a családi szerzett vagyonon ülve, és ennek a kis országnak az elitjeként, tollvonással intézik majd sorsodat.

Nincs kiút

Ezt teremtettük neked a hallgatásunkkal, ezt kapartuk neked tíz körömmel. Arra vársz, hogy negyvenévesen elköltözhess a családi otthonból, de nincs remény az önálló életre, meg kell várnod az örökségedet, mert te a szerencsésebbek közé tartozol, lesz fedél a fejed felett. De sokaknak ez sem lesz.