Mellár Tamás: 2022 után Magyarországon a közoktatás minisztere egy rendőr tábornok

A kórházi és a közétkeztetésről, a pedagógusok helyzetéről és az illegális migrációról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: a „státusztörvény” elfogadásával nem oldódnak meg a problémák

Mellár Tamás (Párbeszéd) több korábbi, kiemelkedő szellemi tevékenységet nyújtó vallás- és közoktatási miniszter nevét említve beszélt arról, hogy 2022 után Magyarországon a közoktatás minisztere egy rendőr tábornok. Szerinte Pintér Sándor belügyminiszter azzal vívhatta ki a miniszterelnök elismerését, hogy ő a nagy rendrakó ember. A belügyminiszter olyan, mint az egyszeri kalapácsos ember, aki mindenhol szöget lát, és mindenhova csapkod a kalapácsával – értékelt.

 Úgy fogalmazott, a „státusztörvénnyel” nem oldódnak meg az oktatás problémái. A törvényjavaslattal kapcsolatban kifogásolta, hogy arról nem volt érdemi egyeztetés, az jelentősen csökkenti az intézmények, a tanárok, a szülők autonómiáját, tovább rontja az oktatási munka minőségét.

Mellár Tamás idézte a Civil Közoktatási Platform 20 oldalas véleményét a státusztörvényről, amelyben „a CKP megállapította, hogy a a törvényjavaslatról nem volr érdemi társadalmi vit és egyeztetés. Csak látszategyeztetés volt, főként a Fidesz által kreált álszervezetekkel”.

Véleménye szerint a miniszterelnök szétveri az oktatási rendszert, mert a nerben tanulatlan, betanított és segédmunkásokra van szükség, akik alacsony bérért dolgoznak, könnyen manipulálhatók, politikailag félrevezethetők.

Rétvári Bence államtitkár úgy értékelte, a képviselő lenézi az embereket, míg magát műveltnek, okosnak tartja. Gőgösnek és fennhéjázónak is nevezte a képviselő hozzáállását, amivel szerinte rengeteg embert sért meg.

Megjegyezte, Klebelsberg Kunó előbb belügyminiszter volt, azt követően lett vallás- és közoktatási miniszter.

Közölte, még Brüsszelben sem tudták eltagadni, hogy ne lett volna széleskörű egyeztetés a pedagógusok új életpályájáról. Felidézte, hogy a törvényjavaslatról megkérdeztek minden magyar tanárt, az ellenzéki pártokkal, a szülői és tanári szervezetekkel is egyeztettek.

Vitatta, hogy a javaslat csökkenti az autonómiát. Közölte, az iskolaigazgató a jövőben érdemben tud dönteni a pedagógusok fizetéséről, ezzel soha nem látott autonómiája lesz.

MSZP: mi köze Brüsszelnek a tanárok fizetéséhez? 

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte: mi köze Brüsszelnek egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület, a pedagógusbérek finanszírozásához? Kijelentette: szégyen, ha azt valóban csak uniós forrásból lehet megvalósítani, különösen egy a szuverenitására oly büszke kormánytól. 

Azt is mondta: egyetért a pedagógusokkal, akik szerint a nemzeti költségvetésből járna nekik ez a pénzt. 

Azt kérdezte: nem zavarja a kormányt és a miniszterelnököt az, hogy Brüsszel finanszírozza a tanárbéreket? Legközelebb a nemzeti alaptantervet is ott fogják megíratni? – kérdezte. 

Rámutatott: egyes tanárok már Romániába járnak át dolgozni. Ott nem hat a háború? – tette fel a kérdést. 

Úgy ítélte meg, hogy a kormány számos döntésével ellentétesen cselekszik az uniós pályázatokban foglalt elvárásokkal. 

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: az uniós pénz nem könyöradomány vagy ajándék, „az EU-s pénz nekünk jár”. Azért jár, mert az ország megnyitotta a piacát erősebb gazdaságok előtt, ami sok európai nagy cégnek kedvez, hiszen rengeteg profitot visznek ki az országból – mutatott rá. 

Az uniós forrás része a magyar költségvetésnek. Ehhez szab Brüsszel újabb és újabb feltételeket, politikai okokból nem utalja azt – közölte. 

Rámutatott: a bért a világjárvány óta lehet uniós forrásból fizetni. A kormány és az unió ugyanakkor egyetért azzal, hogy vonzóbbá kell tenni a pedagóguspályát; az Országgyűlés előtt lévő, a pedagógusok életpályáját szabályozó törvényjavaslat a béremelést segíti elő – jelentette ki. 

Momentum: „Döbrögiék deresre húzzák” a tanárokat 

Tóth Endre (Momentum) a tanárok ügye mellett felszólalva „Döbrögiékről” beszélt, akik szerinte deresre húzzák a tiltakozó, méltóbb munkakörülményeket követelő pedagógusokat.  

Hidegvérű bosszúállásnak nevezte a pedagóguséletpálya-törvény elfogadását.

Ki tanítja a gyerekeket, amíg a tanáraikat „botozzák”, vagy amikor az a több ezer tanár beadja a felmondását, aki erre ígéretet tett az új pedagóguséletpálya-törvény elfogadása esetére? – vetette fel.  

Szólt arról is, hogy kevesen jelentkeznek kémia- vagy fizikatanárnak. 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte: a kormány több mint több mint húsz alkalommal egyeztetett érdekképviseleti szervekkel az említett javaslatról. 

Kifogásolta, hogy „nem hall egy érdemi javaslatot” a momentumosoktól az előterjesztéssel kapcsolatban. Feltette a kérdést: az 50 napos szabadsággal mi a probléma? Vagy azzal, hogy több pénzt kapjon az a pedagógus, aki többet foglalkozik a diákokkal?

A tanév csak akkor lehetne hosszabb, ha el nem hárítható ok merül fel – hangsúlyozta, emlékeztetve a világjárvány okozta nehézségekre. 

Kijelentette: az uniós források a „mi pénzeink”. Egész Európában csökken a gazdaságok mozgástere, ezért minden lehetőséget számba kell venni a béremeléshez. 

Emlékeztetett: baloldali kormányok idején nem ilyen javaslatokról folyt a vita, akkor utcára tették a pedagógusokat, és iskolákat zártak be. Az államtitkár is mondta: oktatási kérdésekre csaknem kétezermilliárd forinttal költ többet jövőre az ország, mint a hivatkozott időszakban. 

Dömötör Csaba képmutatásnak, cinizmusnak és pedagógusok elleni cselekedetnek nevezte az ellenzék tevékenységét.

Forrás: MTI

Rendkívüli ülésen kerül az Országgyűlés elé a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat