Kerítésen innen
Mindennapi hungarikumunkat add meg nekünk… és lőn: köz nélküli közmeghallgatás veszélyhelyzetre hivatkozva
Akár büszkék is lehetnénk, hogy mekkora agy a magyar, hogy évente 365 csak rá jellemző hungarikum esik ki a szittya-smizettből, de sajna a mostanság napvilágot látó kuriózumok előjele cseppet sem pozitív.
Akár büszkék is lehetnénk, hogy mekkora agy a magyar, hogy évente 365 csak rá jellemző hungarikum esik ki a szittya-smizettből, de sajna a mostanság napvilágot látó kuriózumok előjele cseppet sem pozitív.
Legújabb „csak itt, csak most….
És még voltak, akik értetlenül álltak a tény előtt, hogy Orbán Viktor és a Fidesz rendre tologatja a „háborús vészhelyzet” megszüntetését Magyarországon. Ugyan már, hogy nincs alapja, meg teljesen felesleges…. példának okáért felhasználható a legújabb innováció okozójaként, ami a
köz nélküli közmeghallgatás.
Mert ugye kinek kell az a sok hőzöngő, meg a balhé, mert nem akarják, hogy a szomszédjukban épüljön olyan gyár, ami károsít(hat)ja az egészségüket, meg amit már amúgy is lezsírozott a közszolgahad a nevében. Gondolták: majd beadják, mint a magánnyugdíjpénztári pénzek lenyúlását, oszt jó napot!
Hát nem egyszerűbb így?
A kormány április végén döntött úgy, hogy az úgynevezett háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lehetőséget ad a hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy
„az érintett személyek megjelenése nélkül” – vagyis köz nélkül is lehessen közmeghallgatásokat tartani.
Az ukrajnai háborúval valójában semmilyen módon nem magyarázható döntés feltételezhetően nem független attól, hogy az utóbbi hónapokban több közmeghallgatáson (és azon kívül is) igen erőteljesen adott hangot nemtetszésének a lakosság az egyre több településen felbukkanó, több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó akkumulátorgyárak, illetve az ezeket kiszolgáló egyéb üzemek tucatjai miatt – írta a Mérce.
az első adandó alkalommal a lakosság jelenléte nélkül tartottak közmeghallgatást Gödön június 19-én a Samsung akkumulátorgyárának újabb bővülése kapcsán.
Az új rendelet szerint
hatósági (pl. katasztrófavédelmi) közmeghallgatás esetén az illetékes hatóságnak elég a honlapján közzétenni az általa fontosnak vélt információkat, és a lakosság kérdéseire is elég ezen a felületen válaszolni. Emellett a kormány az önkormányzati közmeghallgatásokat is mentesíti „köz” jellege alól, ebben az esetben sem kötelező személyesen fogadni a lakosok véleményét.
Ezzel gyakorlatilag kivégzik az egyik utolsó intézményt,
amely biztosította a helyi közösségek számára, hogy személyes párbeszédet folytassanak a döntéshozókkal, informálódjanak és kifejezzék esetleges nemtetszésüket lakóhelyük legfontosabb ügyeivel kapcsolatban.
„Kérjük, hogy véleményét maximum 3 percben foglalja össze, ezt követően a hangposta automatikusan megszakítja a hívást. Amenniyben 3 percnél több ideig szeretne véleményt nyilvánítani vagy kérdést feltenni, akkor hívja újra a számot”
– olvashatók a közmeghallgatás részleteit kitűző Pest megyei önkormányzat hirdetményének legabszurdabb mondatai. Emellett még emailen is meg lehetett küldeni a lakossági kérdéseket.
Szép jövő….
Innen már csak egy ugrás, -no nem a Sugár!- hogy a fenti „veszélyhelyzet” okán részvétel nélküli választást tartson a regnáló, mert majd Ő tudja, hogy mit gondolunk, meg amúgy is kiközvéleménykutatja az egyik elvközeli intézet, mert ugye ez mégis csak demokrácia…..
Ha a tegnapi gyöngyszemről lemaradt volna…
A „Magyar Honvédség hadrafoghatóságának folyamatos biztosítása”, valamint a Honvédség „működési rendjének a Magyarország szomszédságában fennálló háborús helyzethez igazítása” céljából korlátozzák a katonák a jogait
– írja a hvg.hu. A lap szerint egy kedd este megjelent kormányrendelet értelmében új módon kell értelmezni a honvédek jogállásáról szóló törvény azon pontját, amely szerint a katonáknak
„a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sért”.
Ez szerdán a következőre módosult:
Nem minősül a másik fél joga vagy jogos érdeke sérelmének különösen az olyan magatartás tanúsítása, amely igazodik a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékhez.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
a katona köteles szolgálatteljesítés céljából rendelkezésre állni, szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot teljesíteni. Bár az állományilletékes parancsnok a felhasznált eszközök és eljárások alkalmazásakor tiszteletben kell tartania a katonák alapvető jogait, de azokat a két cél érdekében a szükséges mértékben és ideig korlátozhatja. Az ilyen parancsnokot nem lehet felelősségre vonni, a katonákat pedig a törvénytől eltérően is be lehet osztani szolgálatra a vezérkari főnök parancsa szerint.
