Connect with us

Kerítésen innen

Nagy miniszter mégsem olyan ‘nagy’? – Nem jött be a kormány terve az árrésstoppal

Nagy Márton kétszer 1 milliárd eurós -8.000 milliárd forintos- beruházást jelentett be: új repülőtér és gyorsvasút
Megosztás

Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.


Árrésstop

Rögtön az elején szögezzük le: az mindenképpen kedvező, hogy az infláció áprilisban alacsonyabb lett, mint márciusban. Ráadásul a 0,5 százalékponttal alacsonyabb értéket sem szabad lebecsülni, az ennek eredményeként kiadott 4,2 százalékos éves fogyasztóiár-index ugyanis több mint tíz százalékkal van lejjebb a márciusi 4,7 százalékos rátánál. Ugyanakkor lehetne jobb is – jut önkéntelenül is az ember eszébe a csalódott elemzői reakciókat olvastán a legsikeresebb magyar focista reklámszlogenje.

Ami tény az tény

Az öreg kontinens 39 országából mindössze hétben volt magasabb az éves fogyasztóiár-index áprilisban, mint nálunk. Közülük ketten – Észtország és Románia – tagjai az Európai Uniónak (EU). Bár négy ország – Bosznia-Hercegovina, Egyesült Királyság, Feröer-szigetek, Málta – adatára még várnunk kell, az már most nagy bizonyossággal rögzíthető, hogy egyikük sem fog mögénk kerülni, lévén, hogy márciusi pénzromlásuk 1,3 és 3,2 százalék között volt. Vagyis még a legrosszabb mutatójú bosnyákoknál is nagy földindulásnak kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy az éves szintű inflációs rátájuk egy hónap alatt több mint 1 százalékponttal megugorjon. A kvartettből egyedüli EU-s tag Máltának pedig még ennél is nagyobb, több mint 2 százalékpontos hátraarcot kellett volna véghezvinnie, ami azt jelenti,

Magyarország áprilisi éves inflációja a 25. legmagasabb volt az unióban.

Ez kétségtelenül jobb helyzet, benne az árrésstoppal az év elejinél, amikor két év után ismét mi álltunk e lista alján, de azért jelzi, hogy bőven van még teendő e téren.

Igaz, ez nem lehetetlen

Látva, hogy a hazai kormányzati retorikában a magas infláció fő okaiként megjelölt tényezők – nevezetesen, az ukrajnai háború és az annak kirobbantása miatt Oroszországgal szemben foganatosított szankciók – közepette hozzánk hasonlóan boldogulni próbáló többi EU-s régiós volt szocialista államban mekkora volt a pénzromlás:

  • Lengyelországban 4,2 (vagyis ugyanakkora, mint nálunk)
  • Szlovákiában 3,7
  • Bulgáriában 3,5
  • Horvátországban 3,1
  • Szlovéniában 2,3
  • Csehországban 1,8 százalékot mértek.

Összességében egyébként az európai inflációs helyzet márciusról áprilisra alig változott. Míg például a 2025-ös év harmadik havában 43 országból 23-ban lett alacsonyabb az éves fogyasztóiár-index az egy hónappal korábbinál, addig most 39-ből 21-ben.

A Magyar Nemzeti Bank már tavaly szeptember óta nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamatán – ebből két alkalommal már a Matolcsy Györgyöt március elején váltó Varga Mihály égisze alatt. Ami tehát azt jelenti, hogy már hét hónapja változatlan a gazdaság számára fontos irányadó ráta.

(Forrás)

Mert van aki semmiből nem tanul

Közben a mai hétfőn az adatok ellenére is elindították az árrésstop, második ütemét.

Előzmény

árrésstop,

Szerző