Néhány ellenzéki üzenet május elsején – Elvették a munka becsületét

 1891 május elseje óta  hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepe”  a mai nap. Nálunk a szocializmus évtizedei alatt inkább volt az ingyen sör és virsli  ünnepe, mint a dolgozók helyzetének végigondolását segítő nap. Az ünnep a rendszerváltás óta sem talált „magára”. Körülnéztünk, a teljesség igénye nélkül, milyen üzeneteket küldött ezen a napon néhány ellenzéki párt.

Azért akarunk európai Magyarországot, hogy visszaadjuk a munka becsületét

– írja a Demokratikus Koalíció (DK) május 1-je alkalmából kiadott közleményében .A párt szerint a magyarok évek óta azzal szembesülnek a munka ünnepén, hogy az Orbán-kormány elvette a munka becsületét.

„Hiába van munkánk, hiába állunk helyt a hét minden napján, hiába dolgozzuk és adózzuk végig az egész életünket, az orbáni infláció és a nyomában járó áremelések értéktelenné teszik a fizetéseinket és nyugdíjainkat”

– áll az ellenzéki párt közleményében.
A DK szerint amíg Európában egyszámjegyű infláció van, az Orbán-rendszer azzal „hiteget”, hogy talán az év végére Magyarországon is így lesz, Európa legnagyobb élelmiszer-drágulása után. Leszögezték: ez a lehető legnagyobb bűn, amit dolgozó és nyugdíjas ellen csak el lehet követni.
A DK fennállása óta azért küzd az európai Magyarországért, hogy visszaadják a munka becsületét – tartalmazza a közlemény

„Azért csatlakoztunk 19 évvel ezelőtt az EU-hoz, azért akartunk európai jólétben élő, teljes jogú európai polgárok lenni, hogy a munkánkból végre élni is tudjunk, ne csak túlélni. Hogy az életünk ne egy véget nem érő mókuskerék legyen, amelyben számlafizetéstől bevásárlásig loholunk, hogy aztán minden kezdődjön az elejéről anélkül, hogy egy pillanatra is ki tudnánk élvezni a munkánk gyümölcsét. Ma Orbán miatt élünk rosszul, és amíg az Orbán-rendszer marad, addig maradni fog az orbáni infláció is. A magyaroknak a Dobrev Klára vezette Árnyékkormány az egyetlen reményük arra, hogy európai Magyarország legyünk, és visszaadjuk a munka becsületét!”

– áll a DK közleményében.

Soha nem voltunk még ennyire távol Európától

– fogalmazott Kele János, a Momentum elnökségi tagja május elseje,  az uniós csatlakozás 19. évfordulója alkalmából hétfőn az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint.

Közölték: hétfőn délelőtt a Momentum Mozgalom feltette az Európai Unió zászlaját a Karmelita előtti kordonra, hiszen Magyarország 19 évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
Donáth Anna, a párt EP-képviselője szerint az Európától való távolodás egyik szimbóluma a Karmelita előtti „építési kordon”, amely mögé cinikusan bújik el a miniszterelnök. Most már az is világos: a kordont a hatalom akár könnygázzal is hajlandó megvédeni.

„EU-csatlakozásunk 19. évfordulóján muszáj emlékeztetnünk magunkat: európai értékek és szabadság nélkül nincs európai jólét. Aki ezzel próbálkozik, az hazudik magának és a választóknak, és szükségszerűen kudarcot vall”

– fogalmazott Donáth Anna.
A Momentum szerint nincs ok az ünnepre, már a közintézményekről is hiányoznak az uniós zászlók. Nincs mit ünnepelni többek között a tanár- és diákellenes „bosszútörvény” miatt sem, amelyben „alapvető emberi és dolgozói jogaiktól fosztják meg a tanárokat. Mindezt kordonok mögül, rendeletekkel kormányozva” – fogalmazott Kele János.
A Momentum véleménye egyértelmű: európai országban nincs helye kordonnak, nincs helye az embereket kisemmiző rendeleti kormányzásnak – tette hozzá az ellenzéki politikus.

Magyaroroszágon ma egyre romlanak a munka féltelek

Az otthongondozási díj emelését, az akkumulátorgyárakban „kizsákmányolt” dolgozók munkafeltételeinek javítását, valamint a pedagógusok bérének azonnali emelését követelte a május 1-jei ünnep alkalmából, hétfőn Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján az LMP frakcióvezető-helyettese.

Kanász-Nagy Máté hangsúlyozta: a munkának megbecsülést és tiszteletet kell adni, ehhez pedig kormányzati intézkedésekre lenne szükség, ugyanis akik ma Magyarországon munkát végeznek, kevés megbecsülést kapnak.
Nem ismerik el például a „láthatatlan munkát végzők”, a beteg vagy fogyatékossággal élő hozzátartozójukat nap mint nap gondozók munkáját – emelte ki az LMP politikusa, aki közölte, az otthongondozási díjat ezért legalább a minimálbér szintjére kellene emelni.
Kanász-Nagy Máté szerint Magyarországon ma nagyon sokan – és a kormány tervei szerint egyre többen – végeznek nagyon rossz körülmények között munkát.

„Itt az akkumulátorgyárakban dolgozó több tízezer emberre kell gondolni, akiket kizsákmányolnak a távol-keleti cégek”

– jegyezte meg, hozzátéve: nem biztosítják például számunkra a megfelelő jövedelmet, az átlagbér szintjét is csak akkor lehet elérni, ha valaki „éjjel-nappal robotol” ezekben a gyárakban.
Kormányzati felelősség lenne a megfelelő előírásokat biztosítani ezekben az üzemekben – emelte ki.
Kanász-Nagy Máté szorgalmazta a pedagógusok megbecsülését is, mondván, az ország jövője múlik azon, ami az oktatásban történik, az oktatás pedig a pedagógusok és az ő munkájukat segítők vállán nyugszik.
Az LMP frakcióvezető-helyettese felszólította a kormányt, hogy ne az Európai Unióra hivatkozzon, hanem magyar költségvetési forrásból biztosítsa a magyar pedagógusok béremelését.

Ma a megélhetés biztonsága egyre kevesebb dolgozónak jár

Május elseje alkalmából többek között, háztartási mentőcsomagot javasolt Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke hétfőn Budapesten, a Városligetben. Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes azt mondta, Budapest egy szabad város, meg fog harcolni a szabadságért és az európai Magyarországért.

Komjáthi Imre pártja munka ünnepén tartott rendezvényén közölte, ma a megélhetés biztonsága egyre kevesebb dolgozónak jár. A Fidesz-KDNP képes úgy összeállítani egy költségvetést, hogy nem gondolnak a legszegényebbekre, de számolatlanul szórják a pénzt a haveroknak – fogalmazott, úgy értékelve: kóklerkormány van hatalmon 2010 óta.
A társelnök háztartási mentőcsomagot javasolt, amelynek része az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának nulla százalékra csökkentése, az élelmiszerekre kivetett extraadó eltörlése.
Hozzátette: maradjon meg az élelmiszerárstop, amíg nem csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját, és nem törlik el az extraadót.
Komjáthi Imre javasolta, adjanak élelmiszer-bankkártyát a leginkább rászoruló 300 ezer családnak havi 20 ezer forint értékben.
Ötszázalékos nyugdíjemelést javasolt júniustól, valamint hogy célzottan támogassák hazai kisboltokat, hogy az árstopos termékek mindenhol elérhetők legyenek – sorolta.
Szólt arról is, hogy a kormány mindig mást okol a hibákért, pedig 13 éve teljhatalommal kormányoz. Elmondta azt is, akkor van biztonságban egy ország, ha a szomszédságában nem zajlik háború. Bárcsak senki se biztatta volna Putyint az oroszországi diktatúra kiépítésében – hangoztatta.
Az ellenzéki politikus a szakszervezeti tagság mellett érvelt, mert szerinte a szakszervezet a legjobb eszköz arra, hogy a dolgozó embert megvédjék. Ha egyszerre mozdulna az összes dolgozó, és egy szakszervezet százezreket, egy konföderáció pedig milliókat képviselne, melyik miniszter tudna ennek ellenállni? – vetette fel.
Hiller István, az MSZP választmányának elnöke összetartóbb és együttműködőbb közösség, szabad, igazságos és boldogabb Magyarország mellett érvelt, ezt nevezte az MSZP „sztorijának”.
Az ellenzéki politikus kijelentette: az MSZP az a párt, amely hozzájárult a békés rendszerváltáshoz, az ország NATO- és EU-csatlakozásához.
Fenntartható békére van szükség Ukrajnában – mondta, helytelenítve azt a kormányzati politikát, hogy „aki szövetségesünk, nem a barátunk, aki pedig nem a szövetségesünk, az a barátunk”. Horn Gyula és Kovács László politikája sokkal jobban oldaná meg a jelenlegi külpolitikai problémákat – vélekedett.
Megemlékezett Ferenc pápa hétvégi magyarországi látogatásáról, elmondva azt, hogy örömmel és tisztelettel fogadták a katolikus egyházfőt, és értik azok szavát, akik azt mondják, túl sok az elválasztófal és túl kevés az összekötő híd.
Szerinte békétlenség van az országban, különösen az iskolákban, az egészségügyben, a munkahelyeken, a magas infláció miatt a boltokban.
Kitért arra is, hogy az MSZP összefogást kezdeményezett a 2024-es önkormányzati választásra az ellenzéki pártok között. Jelezte, ajtajuk nyitva áll, de ha nem megy az összefogás, pártja nem fog elbújni.

Szólnak az ellenzéki üzenetek május elsején.

(Képünk illusztráció)