Banánköztársaság
Nem mind magyar, ami fénylik…. – Napkoron van a nemzetgazdaság legújabb bástyája?
A koronavírus-járvány miatti nagy tavaszi leállás után az agrárágazat és a magyar élelmiszerlobbi azzal kampányol ismét, hogy vedd a hazait és azt is állítják, hogy éppen ebben az időszakban az ágazat bizonyította, hogy képes ellátni az egész országot élelmiszerrel.
Természetesen ismét csúsztatással van dolgunk, a kép nem ilyen fehér és fekete, szerencsére sokkal színesebb. Azt is mondhatnánk, az agrármarketinges szakemberek ismét előjöttek kedvenc bullshitjükkel, ami éppen egybe esik a kormányzati szándékokkal.
Vedd a hazait! Védd a hazait!
Természetesen a kampánynak már facebook oldala is van, sőt fb-profilunk képkeretét is meg tudjuk változtatni #fedezdfelahazait – ra.
„A Magyar Termék Védjegyek garanciát jelentenek arra, hogy megbízható alapanyagokból itthon termesztett, gyártott terméket vásárolsz. Miközben ezzel, mint vásárló, nagyban segíted a hazai gazdaságot.”
Ez ismét csak részben és fenntartásokkal igaz, nem véletlenül van több logó („Magyar termék”, „Hazai termék”, „Hazai feldolgozású termék”) is forgalomban, hiszen érezzük a különbséget:
Nem mind magyar, ami fénylik
Itt Európa közepén, az Európai Unió tagjaként egy teljesen nyitott gazdaságban élünk. A gazdasági szereplők versenyben vannak mindenkivel, a dán és a szlovák tejtermelővel ugyanúgy, mint a spanyol sonka- vagy az olasz szalámikészítővel. Semmi titok nincs abban, hogy óriási mennyiségű alapanyag, félkész és kész termék utazik az országok között. Egy magyarnak mondott termékben is van külföldről származó alapanyag, ahogy arra büszkék is vagyunk, hogy
a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei eljutnak Európa szinte minden országába
Egy kiragadott szemléletes példa: az éves első öt hónapjában (január-május) Magyarország exportált 54 975 tonna sertéshúst és behozott 62 695 tonna sertéshúst. Annak örülhetünk csupán, hogy az előző év hasonló időszakához képes az import 12 %-ot csökkent, míg az export lényegében nem változott. Ám világos, hogy
Magyarországra több sertéshús érkezik, mint amennyit exportálunk
Éppen ezért, nem igaz az a tétel, hogy bizonyították el tudják látni az egész országot. Elég, ha végignézzük egy áruházlánc polcait és látjuk mennyi országból, uniós régióból érkeznek hozzánk az áruk. Az sem igaz, hogy mindig, mindenben a magyar lenne a jobb. Arról nem is beszélve, ha olcsóbb a külföldi termék, mint a magyar…
Az sem véletlen, hogy az áruházláncok rendszeresen szerveznek görög, olasz, spanyol heteket, sőt már az is előfordul, hogy cseh vagy lengyel napokat (persze ritkábban) tartanak.
Nagy István agrárminiszter szerint
„A magyar termék választásával Magyarország gazdaságát erősítik a vásárlók, biztosítják a családok megélhetését és hozzájárulnak a klímavédelemhez is.”
A magyar mezőgazdaság 25 millió embert tud élelemmel ellátni
Ez óriási kincs, olyan erőforrás, amellyel jól kell gazdálkodni. Nagy István kiemelte a nagy kereskedelmi láncok nem magyar tulajdonban vannak, ezért nagy mennyiségben árulnak külföldi árut, emiatt az a cél, hogy a vásárlók tudatosan döntsenek a magyar termékek mellett.
„A szezon előtt külföldről behozott gyümölcsök rontják a magyar termékek üzletét, mivel az import árut nyersen szedik le, hosszan utaztatják, ezért nincs jó ízük.”
Az agrárminiszter beszélt arról is: Magyarországon az egy hektárról leszedhető mennyiség ugyanannyi, mint Nyugat-Európában, de a magyar gazdák bevétele csak 53 százaléka a nyugat-európaiakénak. Ez azért van, mert Magyarországon nincs feldolgozó kapacitás a mezőgazdaság mögött – mondta Nagy István.
Ez utóbbi lényegében beismerése annak, hogy a sikeresnek mondott kormányzat az elmúlt tíz évben nem tudta segíteni ennek a feldolgozó kapacitásnak a felfuttatását, kivéve akkor, amikor olyan területről van szó, ami a miniszterelnök-helyettes hobbija.
Nézzük csak!
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes. Fotó: Janics Attila/SZON.hu
Vadhúsfeldolgozó üzem létesült a szabolcsi Napkoron
A 814 millió forint értékű beruházást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át a Nyíregyházához közeli községben csütörtökön. A kormányfőhelyettes arról beszélt, a kormány támogatja a vadhús fogyasztását, mert biológiai szempontból ez a legtisztább, legértékesebb és legegészségesebb húsféle, ízvilága miatt pedig különlegesnek számít.
„Ezért Magyarország kormánya messzemenően támogat mindent, ami a vadhús és a hal fogyasztásának a növekedését eredményezi.”
Semjén Zsolt hangsúlyozta, Magyarország vadászati nagyhatalomnak, a magyar vadászat pedig hungarikumnak számít.
A 70-100 tonnás kapacitású, tíz munkavállalót foglalkoztató vadhúsfeldolgozó a Vidékfejlesztési program 401,5 millió forintos támogatásával, több mint 814 millió forintból épült fel.
Fotó: Janics Attila/SZON.hu
Ezzel az üzlettel Támba Miklósné egyéni vállalkozó járt jól, aki a beruházáshoz közel 50%-os támogatást kapott és, mint a tábla is mutatja ez az Európai Uniótól érkezett, amiről már nem beszél doktor Semjén. A kormánypárti SZON.hu szerint ez az üzem
A nemzetgazdaság legújabb bástyája
Hát, elég nagy bajban lennénk, ha ez igaz lenne…
Amúgy a kameráknak Semjén arról is beszélt, hogy kevés vadhúst esznek a magyarok, évente még fél kilogrammot sem. Pedig milyen egészséges és egyre többet kellene fogyasztaniuk. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy a vadhúsok ára három-négyszeres a boltokban kapható húsoknál. Éppen ezért az átlag magyar vásárló nem engedheti meg magának.
Forrás: MTI
