Kerítésen innen
„Népszerű focistával már láttuk a város vezetőjét fotózkodni, olyan szegény emberrel, akin segített, még nem…” – Ételosztás „kéretlenül” a cívis városban
A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete vendégül látta a nehéz sorsú debrecenieket, szokásos ingyenes ételosztásán a hónap utolsó vasárnapján. Hosszú hétvége, vasárnap. Szállingózik az eső, délelőtt 9 fok, nem kirándulásra való az idő. Debrecenben, a cívis városban egy Trafóház melletti parkolóban azonban már délelőtt 9.-órakor elkezdtek gyülekezni azok, akik ingyen ételhez szeretnének jutni, a 11. 00-órakor kezdődő osztáson
A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete vendégül látta a nehéz sorsú debrecenieket, szokásos ingyenes ételosztásán a hónap utolsó vasárnapján. Hosszú hétvége, vasárnap. Szállingózik az eső, délelőtt 9 fok, nem kirándulásra való az idő. Debrecenben, a cívis városban egy Trafóház melletti parkolóban azonban már délelőtt 9.-órakor elkezdtek gyülekezni azok, akik ingyen ételhez szeretnének jutni, a 11. 00-órakor kezdődő osztáson.
A nyomor, a szegénység, a kilátástalanság jelen van a cívis városban is
Persze csak „láthatatlanul”, hiszen a helyi örömsajtóban csak -majd látni fogjuk- karácsony időszakában ébred fel az emberség, akkor a város „urai” közpénzből és tévé kamerák előtt eljátsszák a gondoskodó városvezető, képviselő szerepét.
Népszerű focistával már láttuk a város vezetőjét fotózkodni, olyan szegény emberrel, akin segített, még nem. Biztos elkerülte valami a figyelmünket. A valósággal nem igazán szeretnek a debreceni vezetők sem szembesülni, pedig a szociális gondok feszítik a várost is.
Egy olyan városban ahol közel 50 népkonyha működik valami nagyon nincs rendjén.
A civilek sokszor megtapasztalták, hogy a hivatal nem éppen segítőkész, ha emberi problémákkal keresik meg őket. A mai hosszú sort a parkolóban talán a Holdról nem lehet látni, de a Városházáról már igen.
Rengetegen jöttek és csak jöttek….
Többségében idős emberek, kisnyugdíjasok, rokkantak, az élet által megtört, meggyötört felebarátaink. Az egyesület idei ételosztásain most voltak a legtöbben.
Több mint 150 adag töltött káposztát osztottunk ki, friss kenyérrel, péksüteménnyel és almával. Repetát már nem tudtunk adni, az utolsó morzsáig mindent kiosztottunk.
A teljesítőképességünk határán vagyunk, sajnos igen korlátozottak a lehetőségeink. Támogatóink száma megcsappant, hisz’ a válság az ő életüket is megnehezíti. Egykor -több mint tíz éve- az első ételosztásokat az utcán élőknek hirdettük meg, ma már ők vannak jóval kevesebben. Már nem lepődünk meg azon, hogy mind több nyugdíjas férj és feleség jön kézenfogva, lehajtott fejjel. Sok új arc volt a vendégeink között, akik eddig próbáltak valahogy a szegénységgel megküzdeni, de mára már csak a remény maradt számukra egy jobb életre.
Hazánkban, így Debrecenben is mind többen élnek egyik napról, a másikra, a forintokat számolva
Számukra egyes termékek árának a maximalizálása nem segít, hisz’ eddig sem dőzsöltek. Ilyenkor hó végén már kenyérre sem igen futja. Egykor az a mondás járta, hogy a csirke farhát a nyugdíjasok lazaca. Ma bizony már sok kisnyugdíjas számára a farhát is elérhetetlen luxus, kicsinyke járandóságából erre már nem futja. A zöldségekről, gyümölcsről álmodni sem mernek, számukra megfizethetetlenek. Sokan rettegnek a téltől. A magas infláció, a rezsi áremelkedés többségük életét még inkább megkeseríti. Félretett pénzük nincs, az eddigi járandóságukból is egyik napról, a másikra éltek. Többen elmondták, hallották, a kormány arra készül, hogy a szociális területről ki vonul, magukra hagyja a társadalom peremén élőket.
„Orbán Viktor halálra akar ítélni bennünket?”
-kérdezte egy 70 feletti hölgy.
„Milyen keresztény emberek a kormány tagjai, ha éppen a legelesettebbeket hagyják magukra? „
– tette hozzá.
„Több mint 40 évig dolgoztam, most kivert kutyának érzem magam. Ezt érdemlem saját hazám kormányától? „
-fejezte be síró hangon az idős vendég. Vendégeink többsége -elmondásuk szerint- jóval havi 100 ezer forint alatti nyugdíjból próbál nem éhen halni. A nyugdíjas kosárba tartozó áruk inflációja bőven 30 százalék felett van, vajon ezt a Karmelita kolostorból miért nem látják?
Talán ha a nyugdíjasok focisták lennének, nagyobb odafigyelést kapnának
Ennek az esélye már nulla. Tisztelettel köszönjük a támogatását a Pro Filii Alapítványnak, a pékségeknek, és annak a barátunknak, aki segített a gyümölcs beszerzésében.
Az egyesület legközelebb 2022. november 27.-én várja vendégeit meleg ebéddel, szeretettel.
Itt a mi térségünkben is sok ezren várják a segítő kezet, az emberi szót, szeretnének emberhez méltó életet élni. Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással.
Várjuk a debreceni lakosok adományait is, elsősorban TARTÓS élelmiszert gyümölcsöt, burgonyát. Örömmel várunk gyermekjátékokat, könyveket is. Aki szeretne segíteni, támogatást adni, az alábbi telefonszámon jelezheti:
Mobil (a hét minden napján): +36 30 9841 963 Átutalással: Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma: Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802 A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2022
Mi, a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesületének a tagjai tudjuk, csak egy csepp a tengerben a hozzájárulásunk, de a sok-sok kis „csepp”, akár csodákra is képes lehet. Mert adni jobb, mint kapni. Ha már egyetlen embertársunkon segíthetünk, akkor megérte. Megszívlelendőnek tartjuk Ferenc pápa által mondottakat:
„Kevesek bőségben lakomáznak, miközben sokaknak még az életben maradáshoz sincsen kenyerük.”
