Kerítésen innen
Nicsak, ki beszél ki újra? Bencsik András a Rákay-film lehúzása után a Szabadság-szoborhoz toldott kereszttel sem szimpatizál
Bencsik András lassan kiérdemli a „különvéleményes” jelzőt, legutóbb akkor élt a beszólás jogával egyébként elvtársainak, amikor „minden vonatkozásban rossz” filmnek nevezte az augusztus 20-án a TV2 által is közkinccsé tett Rákay Philip féle Petőfi-filmet. Azóta újabb esemény hozta ki a béketűrésből….
„Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét….”
„Nem kell oda a kereszt!”
– írta ki Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztője szerdán a Facebookra. Bencsik szerint a Gellért-hegyi Citadella előtt álló Szabadság-szobor
„úgy tökéletes, ahogy van”,
ezért nem szabad háborgatni. Sőt,
„tilos”.
Augusztus 12-én írtuk meg, hogy a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára egy gigantikus keresztet is felhúznának a most zajló felújítás apropóján. A kereszt felállításáról a főváros főépítésze, Erő Zoltán sem tudott, és habár beleszólása nincs, szerinte semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatására és egy újabb szimbólum elhelyezésére a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen.
Bencsik András különvéleménye….
„Nem kell oda a kereszt!
Körülbelül olyan volna, mintha a méloszi Aphrodité, ismertebb nevén a milói Vénusz talapzatára valakik utóbb egy keresztet faragnának, vagy mintha a Puskás Aréna főbejáratánál egy hatalmas kőkeresztet szerelnének az aréna homlokzatára, vagy mintha a riói kitárt karú Krisztus-szobor talapzatára faragnának egyet. Pontosan így nem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára.
Vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, és nem szabad őket háborgatni. Nem szabad. Tilos.
Nem pingálunk aranyláncon lógó keresztet a Mona Lisa nyakába sem. Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét.
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor ritka szép alkotás. Budapest jelképe lett. Vetekszik a világ legszebb jelképpé vált szobraival. Azért, mert tökéletes és megrázóan tiszta. Csak annyit mond, amennyit egy a Nap felé nyújtózó tulipán, de azt a maga teljes szépségével mondja. Egy karcsú, de mégis erőteljes nőalak a győzelem pálmaágát emeli a magasba.
Kinek a győzelme? Az enyém, a tiéd, mindenkié.
Kisfaludi Strobl Zsigmond legszebb műve olyan kiemelkedően tökéletes alkotás, mint a tőle 26 évvel idősebb művésztárs, Zala György szobra a budapesti Hősök terén, a 36 méter magas oszlopon álló Gábriel arkangyal, aki kezében az apostoli kettős keresztet és a Szent Koronát emeli a magasba. Sem hozzátenni, sem elvenni belőlük nem lehet….” -írta Bencsik hozzátéve magyarázatként:
„Keresztény ember vagyok, fontos számomra a hit, a magam módján igyekszem szolgálni abban a szent küldetésben, amely a magyarságot Istenben kívánja megtartani és megmenteni. És bár tisztában vagyok azzal, hogy azokat a baloldaliakat és liberálisokat, akik egyre hangosabban tiltakoznak a Gellért-hegyi emlékmű átalakítása ellen, egészen más cél vezérli, jelesül egy tiltakozási hullám kiprovokálása, mert lételemük és egyetlen reménységük a káosz, mégis azt kell mondanom a Szabadság-szoborról, hogy ne legyen ott kereszt! Azért ne legyen, mert nem illik oda. Mert az a szobor, miként a legnagyobb művek szerte a világban, időtlen, ezért fölötte áll koroknak, kihívásoknak és divatoknak.”
A teljes bejegyzés itt olvasható:
Szerző
