A kettészakadt Nagy Imre Társaság országos szervezete pénteken, ahogy azt a VK elsőként ismertette, közleményben határolódott el a riválisnak vélt Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének betűszóval NITBSZ elnökétől, Donáth Ferenctől, a Nagy Imre per másodrendű vádlottjának fiától.
[mnky_ads id=”10551″]


A történet folytatódik

Donáth Ferenc ellen a koholt vád  népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése volt.  A per végén 15 évre ítélték, de 1960-ban a részleges amnesztia keretében szabadult és életét ettől kezdve is a demokráciának szentelte. Ezek után nem csoda, hogy  fia különösen érzékeny a konstruált politikai vádakon alapuló perekre.

[mnky_ads id=”10552″]

Donáth Ferenc a Városi Kurír megkeresésére a következőképpen reagált a tegnapi közleményre:

“Nagy Imre Társaságnak ott van hivatása, hogy ha észleli, hogy politikai megrendelésre per készül, akkor ezt nevén nevezze, társadalmi és politikai összefüggését kimondja. Nekünk, egykori “snagovi gyerekeknek” ez a neurózisunk.
Én, ahogy Jánosi Katalin ( Nagy Imre unokája szerk.) is olyan túszok voltunk, akikkel zsarolhatták a börtönben fogoly apáinkat. Erre is használtak fel minket. Ha Donáth Ferenc, vagy Jánosi Ferenc megbánást mutatott a Vida bírói tanács előtt, annak nem kis mértékben mi voltunk az okai. Pl. Apám, – ahogy Losonczy Géza, Haraszti Sándor – már egyszer, 1951-ben börtönbe vitte magával feleségét és annak szüleit, és azt is el kellet viselnie, hogy intézetbe helyezzék el első gyermekét.

Anyám nem vált el tőle, ragaszkodott hozzá. Apám már megígérte, hogy vége számára a politikának. 56-ban ezt az ígéretét – pont Nagy Imre kérésére, kiszolgáltatott, magányos helyzetének ismeretében – megszegte. Ennek következtében került anyám, nagymamám, ahogy 2 bátyám is 2 évre Snagovba .

Ez a mi tehetségünk

A mi neurózisunknak az lehet a pozitívuma, hogy indikátorai lehetünk annak, ha politikai perek készülnek. Ez a mi ‘tehetségünk”; hiába vagyunk laikusok a jogban, ezek a büntető eljárások érdekelnek minket, motívumain elgondolkodunk, és összevetjük apáink ügyével. Ez az én véleményem már évtizedek óta.

2010-ben az Orbán kormány Gyurcsány Ferenc ellen indított eljárását, majd Szilvásy,- Sukoró ( Császy Zsolt, Tátrai Miklós) ügy következett. Nagy Imre Alapítvány államtól kapott éves költségvetési támogatása ( az MTA során) kb. 30-40 millió Ft évtizedek óta.

A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete 2011-óta nem fogad el állami támogatást, sem a Nagy Imre Alapítványon, sem a Nagy Imre Társaság Országos Szervezetén keresztül. Sajnos sem véleményünket, sem példánkat nem követte sem a Nagy Imre Alapítvány, sem a Nagy Imre Társaság Országos szervezete, sem a vidéki szervezetei. Eddig kb. 3x határolódott el tőlem a Jánosi Katalin Nagy Imre Alapítvány kurátora által finanszírozott Nagy Imre Társaság Országos vezetése.”

Epilógus

Végezetül megkérdeztük: mi volt a tulajdonképpeni célja a NIT által kifogásolt Czeglédi interjúval, amire Donáth Ferenc így válaszolt:

“Czeglédi Csabával nem azért beszélgettem, mert perét a Nagy Imre perhez akarnám hasonlítani, hanem, mert az 1951-es Kádár perhez, amelynek során -mint azt feljebb írtam- apám és családunk először került egy zsarnokság koncepciós perének célkeresztjébe.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét