Kerítésen innen
Nyékpusztán – ahol megállt az idő – indul a Corvinus projekt!
A Corvinus projekt célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) megkutatása és termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő földgázmezőn.
A Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet kiemelt beruházássá nyilvánították. A gyorsított hatósági engedélyezés mellett így az első, már lefúrt kút 2023 januárjáig termelésbe állhat.
A Corvinus projekt célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) megkutatása és termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő földgázmezőn
kezdeményezés teljes összhangban van az energetikai veszélyhelyzeti intézkedések részeként megfogalmazott kormányzati szándékkal a hazai földgázkitermelés növelésére.
Az engedélyezés felgyorsításával az elsőként lefúrt kút a jövő év elejére termelésbe állhat
Az MVM részvételével létrehozott vegyesvállalat ezután a tervek szerint számos további kút lemélyítését végezheti el, kiépítheti a kapcsolódó gázinfrastruktúrát a térségben. A következő öt évre ütemezett teljes Corvinus projekt révén a békési kitermelés nagymértékben hozzájárulhat az éves hazai gázfogyasztás fedezéséhez.
A bányászati tevékenységbe helyi vállalkozókat vonnak be, a beruházások új munkahelyeket teremtenek, élénkítve a gazdasági fejlődést, bővítve a foglalkoztatást. Az ásványvagyon értékesítése után a települési önkormányzatoknak számottevő helyi iparűzési adó bevétele keletkezik. A projekt kiemelt státusza gyorsabb megvalósítást tesz lehetővé, a békési gázmező kitermelése így már a következő fűtési szezonban megkezdődhet.
A Technológiai és Ipari Minisztérium az érintettek bevonásával októberig készít javaslatot a többi között a szabályozás egyszerűsítésére, a beruházások bányajáradék-rendszeren keresztüli ösztönzésére a hazai földgázkitermelés növelése, az energiafüggőség csökkentése érdekében – olvasható a közleményben.
Tóth Máté kormánypárti energiajogász Facebook-oldalán az energiaválság kapcsán a nyékpusztai gázkitermelés fokozásáról írt, mely munkálatok már januárban elindulhatnak. A Békési-medencében elhelyezkedő Szabadkígyós, Gyulavári és Nyékpuszta bányatelkein megtalálható tömött homokkövekben tárolt földgáz van. Az MVM részvételével létrehozott vegyesvállalat számos térségbeli kút lemélyítését végzi majd, kiépítve a kapcsolódó gázinfrastruktúrát is. Maga a projekt ötéves, a termelés fokozatos, többfázisú lesz, az első kút januárban termelésbe is áll, a további kutak, lemélyítések pedig ezt követően következnek, így a következő fűtési szezonra már jelentős mennyiséggel járulhat hozzá a békési kitermelés a hazai fogyasztás fedezéséhez.
A földben lévő magyar olaj- és gázkészletek nem elhanyagolhatók, ugyanis
a teljes hazai földgázigény hozzávetőlegesen 14 százalékát eddig is a hazai termelés fedezte, ezt azonban igen körültekintő készletgazdálkodással termeljük, nem pedig a földgázkészletek felelőtlen kisajtolásával.
Ez a hazai kitermelt mennyiség egy az egyben az egyetemes szolgáltatásra jogosultak, tehát a lakosság és korábban a kisebb nem lakossági felhasználók igényeinek kielégítésére megy az úgynevezett felajánlási rendelet alapján.
„Szafariparkká alakítják ezt a vidéket, mert másra nem jó már. Az utak már most olyan rosszak, hogy csak terepjáróval lehet járni.”
Bárcsak itt született volna Orbán! – Földes András riportja az egykori Indexben
Telex.hu: Bízunk benne, ha az alvó gázmező most felébred, akkor itt beindul az élet
Nyékpuszta annak idején majorság volt, ma már csak egy-két, szinte enyészetté váló gazdasági épület emlékeztet a régi időkre. Közigazgatásilag Sarkad városához tartozik (kerestük is Sarkad polgármesterét, aki előbb még azt mondta, benne van a találkozóban, végül elérhetetlen lett), de a puszta közelebb van a Sarkadkeresztúr nevű faluhoz. Azon keresztül is lehet megközelíteni.
Ha az ember először jár arrafelé, nem is olyan könnyű megtalálni: Nyékpuszta ugyanis nem létezik a térképen.
A gázkút egy nagyobb placc közepén áll, mellette hat, megszámozott zöld tartály, a sarokban egy elfektetett fáklya. Ez égett több méteres lángokkal májusban, amikor a területen próbatermelést tartottak. Úgy tudjuk, azt egy olasz cég csinálta, és körülbelül négyezer-kétszáz méter mélyre mentek le. Akkor hagyták itt az eszközeiket, amiket egyébként nagyjából az év elején hoztak ide, és amiket most őrizni kell, egészen addig, míg újra nem használják őket.
Sarkadkeresztúron (a két külterülettel, Kisnyékkel és Varsányhellyel együtt) nagyjából ezerötszázan laknak. A faluban él körülbelül háromszáz nyugdíjas, mellettük van harminc óvodásuk és nyolcvan általános iskolásuk.
Helyben és a környéken sincs túl sok munkalehetőség: dolgozni például a kisboltokban, az óvodában, az iskolában vagy az önkormányzatnál lehet.
Régóta ismert, hogy Magyarország jelentős földgázkinccsel rendelkezik a Makói-árokban és Békési-medencében
Ezek a legnagyobb, úgynevezett nem hagyományos gázmezők az országban, de rajtuk kívül másik hatról tud még a földtani szakma: az országos ásványvagyon-nyilvántartásban összesen nyolc ilyen szerepel, ezek összesített palagázkészlete meghaladja a 3400 milliárd köbmétert, ebből több mint 1500 milliárd köbméter kitermelhető.
Forrás: Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) / Telex.hu
Friss híreink
- Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
- Szanyi Tibor: Mindenhalottak
- Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten
- Brutál-igaz szívhoroszkóp! A Bikán és a Koson ledöbbensz!
- Müller Péter a halálról-, a gyászról-gondolkodás mestere
