Kerítésen innen
Orbán-Pintér urak! Ezt tényleg nem látták jönni, vagy csak tettek rá? – Frissítve!
Két eset lehetséges: vagy eszébe sem jutott az Orbán-Pintér párosnak, akiket jelenleg miniszterelnökként és egészségügyeinkért felelős miniszterként tartunk el, hogy az árrésstop-ötletükkel ellehetetlenítik a vállalkozások zömét – ebben az esetben alkalmatlanságukról adtak tanúbizonyságot. Ha azonban ennek tudatában, egyszerű politikai haszonlesés érdekében lépték meg, az más eset és erről a választáson állíthat ki a „nagyérdemű” bizonyítványt.
Pénteki hír
Kivonul a magyar piacról a Mediq Direkt Kft., amely eddig a súlyos lábszárfekélyesek és a sztómával élők többsége (60 százaléka) számára biztosította a kötszereket, illetve egyéb eszközöket. Bár a döntését a holland-magyar vegyesvállalat kérésünkre sem kommentálta, úgy tudni, április végétől már nem működtették a sebkezelő centrumaikat. A cég ugyanis
nemcsak kötszereket forgalmazott, de a nehezen gyógyuló sebek ellátásában is részt vettek, az ország 27 pontján működő szakrendelőikben havonta mintegy 3,5-4 ezer pácienst láttak el.
A Népszava úgy tudja: az ott dolgozóknak már felmondtak. A támogatott gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek nem igazán tudnak élni az inflációt kompenzáló áremelés lehetőségével. A hazai betegellátásból kivonuló cégnek valószínűleg mostanra fogytak el a tartalékai, így feladták.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Most jó lenni nyugdíjasnak?
Azt a szolgáltatást, amelyben akár ki is ment az orvos a beteghez, megnézte a lábát, fölírta a kötszert, majd az ágyban fekvőkhöz „kötözőasszonyt” is küldött, a jelen helyzetben, senki sem tudja majd pótolni
– kommentálta a történteket Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Hozzátette:
fennáll a veszély, hogy a kötszer piacon nem lehet maradéktalanul pótolni a most kivonuló céget.
Rásky László emlékeztetett arra, hogy szervezete évek óta kongatja a vészharangot, mivel 2023 óta egyre szigorítják a támogatott kötszerekhez való hozzáférést. Ennek részben fiskális oka van, másrészt az intézkedések kapcsán arra hivatkoztak, hogy óriásiak a visszaélések, és ennek nyomán indokolatlanul sok közpénz folyik el.
2023 tavaszától több gyógyászati segédeszköz, köztük modern kötszerek rendelésének feltételévé tették fotó készítését a sebről, ám máig nem határozták meg ennek pontos szabályait. Továbbra sincs lehetőség az E-térbe való feltöltésükre, ráadásul az orvosok nem kaptak sem eszközt, sem forrást arra, hogy ezeket a képeket elkészítsék, vagy esetleg kinyomtassák a dokumentáció mellé. Ezen bizonytalanságok miatt nagyon sok orvos már nem is írja fel, például a cukorbeteg súlyos lábszárfekélyeire a korszerű kétrétegű habszivacs kötszert.
Átálltak a továbbra is még fotózás nélkül rendelhető habszivacsokra, csakhogy idén januártól azok is a „nehezített pályán” rendelhetők közé kerültek. Ugyanekkortól a felírható havi mennyiséget is csökkentették.
További szigorítás, hogy a kezelés során alkalmazott kötszert kéthavonta cserélni kell, amennyiben pedig a kezelés időtartama eléri a 4 hónapot, a kezelőorvos az egészségbiztosító ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével folytathatja a kezelést.
A szigorítások kétségkívül megtakarítással jártak a közkasszának
Amíg 2022 első három hónapjában 2,5 millió kötszer használtak el a betegek, addig idén ugyanezen időszakban már csak 1,9 milliót, azaz mintegy negyedével kevesebbet.
A nagyon nehezen kezelhető fekélyek gyógyítására használt kétrétegű habszivacs-kötszerekből ugyanezen időszak alatt már több mint felével (59 százalékkal) csökkent a fölhasznált sebfedők száma.
Rásky László szerint miután a NEAK jó pár éve szigorú szabályozással erős kontroll alatt tartja a területet, nincs oka azzal hárítani a cégek áremelési és az érdekképviseletek szabályozási kéréseit, hogy ezen a területen visszaélések vannak.
Lehetett volna engedni árat emelni, modernizálni az ellátást és elkerülni a piacvezető cég kivonulását.
Sőt, a szövetségük azt is kezdeményezte, hogy emeljék a támogatási kulcsokat, hiszen miután most a NEAK az adott termékcsoport legolcsóbbikának árához ad 80 százalékos támogatást, az annál drágábbakhoz is csak ugyanekkora összeget,
egy komoly seb kezelésekor a betegnek havonta 10-12 ezer forintot is hozzá kell tennie. Az ilyen kezelésekre szorulóknak, akik főként idősek és nagyon elesettek, ez súlyos teher, ám az egészségügyi kormányzat az ilyen irányú kéréseikre a füle botját sem mozdította eddig
– mondta.
Frissítés!
A cikk 16.00-kor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közleményével frissült.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő délután kiadott közleménye: „…A betegellátás, ahogy eddig is, ezután is folyamatosan biztosított.
Felelőtlen rémhírkeltés a Népszava újságírójának mai cikke, amely arról tájékoztatott, hogy a piacvezető kötszergyártó kivonulna a magyar piacról. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő azonnal felvette a kapcsolatot a céggel, és maga a cég is értetlenül áll a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatosan. Mindebből egy szó sem igaz, persze a „jól értesült” újságírót a tények eddig sem hozták zavarba. A Mediq Direkt Kft. egyeztetést kezdeményezett a NEAK-al a megjent cikk okozta pánik megnyugtató rendezése érdekében. A betegellátás, ahogy eddig is, ezután is folyamatosan biztosított. Megkérünk minden újságírót, hogy mindig körültekintően járjon el a „folyosói pletykák” feldolgozása során és ha kell kétszer is ellenőrizze az információkat, hogy feleslegesen ne okozzon félinformációival pánikot, mindez úgy gondoljuk, szakmai -etikai kötelezettsége is.”
Csak úgy…
Sok előrelépés történt az egészségügyben az elmúlt 4-5 évben. Történelmi léptékű orvosi béremelést hajtottak végre, megszűnt a hálapénz, sok kórházat felújítottak
– mondta el az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában az MTI szerint. Takács Péter közölte: az orvosokat olyan magas polcra helyezték anyagi megbecsülés szempontjából, ahol soha nem voltak. Az orvosok bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagkereset több mint négyszerese, 2,2 millió forint. A kormányzásuk kezdetén ez 330 ezer forint volt, az emelkedés többszörösen meghaladja a kumulált infláció mértékét.
2005 és 2011 között évente 1100 orvos kért a külföldi munkavállalási engedélyt, ez a szám most 400. Az 1100-ból 1000 orvos évente elhagyta az országot, most 400-ból 300 ír receptet Magyarországon, tehát ők ingáznak, és mindössze százan hagyják el végleg az országot. Ez jól mutatja, hogy a kormányzati intézkedések helyesek és hatékonyak voltak
– emelte ki hozzátéve:
Mindent megteszünk azért, hogy csillapodjon az az érzés, hogy nem lehet az állami egészségügyhöz hozzáférni.
Van online időpontfoglalás, eltörölték azt a szabályt, hogy a beteg csak a lakóhelye szerinti szakrendelésre mehet, és „irtják” azt, hogy várakoztatják a beteget azért, hogy áttolják a magánrendelésre.
Ez bűncselekmény, mi üldözzük. Sokszor megjelenik a baloldali cselédsajtóban, hogy a magánrendelés felé tereljük a betegeket, ez nem igaz
– fogalmazott. A kórházak klimatizálásával kapcsolatban elmondta, mindenhol
a kiemelt helyiségeket kell kötelezően klímával felszerelni: a műtőket, az intenzív terápiás osztályokat, a kardiológiai őrzőhelyiségeket, ahol fontos a kezelt, megfelelő hőmérsékletű levegő.
Az összes betegszobát nem lehet klimatizálni, mert nem bírná el a hálózat.
2015-ben a kiemelt helyiségek kevesebb mint 60 százaléka volt klimatizálva, most már a 96 százalékuk – közölte, hozzátéve, hogy idén 4 milliárd forintot költött klímakorszerűsítésre, legutóbb az egri kórházban fejeződött be munka.
