Itt mindenki dolgozhat, aki akar — ezzel a szöveggel hülyítik a népet a NER-propagandisták. Csak azt tudják átverni, aki nem néz körül. Egy hajdani kiváló újságíró beszámolójából megismerhetjük a valóságot. A Heti lapzsemle-sorozat folytatása.


“Újságíró voltam, nem akárhol”

Rab László az ország egyik legjobb újságírója, aki egyre méltatlanabb helyzetbe került, “hála” a szabad sajtót nyomorító rezsimnek. “A Népszabadság bezárása után még úgy tűnt, el tudok majd helyezkedni újságíróként, amiből aztán nem lett semmi. A fal mindig akkor dőlt le előttem, amikor előadtam, hogy pár évem van hátra a nyugdíjig, ebből általában azt szűrték le, hogy el akar az öregfiú lébecolni még pár évet.

Próbáltam egyszer beállni tanárnak, de az életrajzomban ott virított, hogy harminc évig újságíró voltam, nem akárhol, a KLIK-nél ez nem volt jó ajánlólevél, vissza se hívtak” — olvasható az Élet és Irodalomban. Rab László megírta történetét, “Fogpótlás” címmel.

Sokan ráismerhetnek a reménytelen álláskeresés fázisaira, amikor a remek riporter például a rendelőintézet recepcióján eltöltött három napja tanulságairól számol be. Végül egy implantológiai kongresszuson köt ki, közérthető beszámolók írásával legalább valami pénzt lehet keresni. Az ÉS-cikk itt található.

„A robotok nem úgy lázadnak majd, hogy lézerpuskákkal pusztítanak el minket”

A fenti címmel jelent meg interjú dr. Rab Árpád jövőkutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.

Orosz R. Zoltán újságíró arra volt kíváncsi, hogy

“öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia? A világvége, vagy egy szép új világ felé halad az emberiség?”

Beszéltek az előttünk álló legsúlyosabb kihívásokról, a várható civilizációs katasztrófákról, és a technológia fejlődéséről, ami elhozhatja a tökéletes kommunizmust, valóra váltva a legszebb álmainkat, vagy épp a legborzalmasabb rémálmainkat.

A jövőkutató rövidesen elsősorban természeti katasztrófáktól tart, például óriási viharoktól. —

“De nyaranta például sokkal többen halnak majd meg hőgutától, télen pedig többen fagynak meg. Élelmiszer- és vízhiány lesz. Tíz éven belül szinte biztosan mindenki vegetáriánus lesz, mert tízszer annyi erőforrás szükséges ugyanannyi kalória megtermeléséhez húsból, mint növényből.”

Van azonban esély pozitív kimenetelre is:

“A kapitalizmusból már kifelé tartunk, legalábbis abban a formájában, ahogy ma ismerjük, biztosan”

— fejtegeti dr. Rab Árpád. —

 ”Egy blockchain alapú társadalomnak például nincs szüksége pénzre. A Bitcoin értékét például azok az emberek adják, akik hisznek benne. Lehet ebből forradalmi fordulat, például egy utópikus kommunizmus születése.”…”Biztos vagyok benne, hogy tíz éven belül megjelennek az ilyen társadalmak pilotjai”

— teszi hozzá a jövőkutató.


Hogyan látja a túléléshez szükséges képességeket?

“A gyors átalakulás ellenére azért látszik, hogy mik a legfontosabb túlélési képességek: az algoritmusos gondolkodás, az összetett helyzetek felismerése és átlátása. A következő húsz évben biztosan a programozás képessége lesz a legfontosabb, aztán hogy az ember gépeket fog programozni, más embereket, vagy önmagát, az már teljesen mindegy. A mai gyerekeket arra kell megtanítani, hogy egy adott szituációban felismerjék az összes lényeges tényezőt, és azt, hogy ezek változtatásával, hogyan alakíthatja át a helyzetet úgy, hogy az a leghatékonyabban működjön. Ha élhetek egy ilyen képzavarral, meg kell tanítani őket a mesterséges intelligencia fejével gondolkodni.”

Az interjú a 24.hu oldalon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét