Palkovics üzent: nem csinálhat mindenki azt, amit akar

A kormány visszadobta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) javaslatait, amelyeket néhány nappal ezelőtt az intézmény finanszírozási és tevékenységi modelljének átalakítására tett. Ez abból az interjúból derült ki, amelyet Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője adott a Magyar Hírlapnak.

Palkovics szerint a döntés nem politikai

A miniszter visszautasította, hogy politikai döntés született volna a kutatás-finanszírozásról. Ezt azzal indokolta, hogy az MTA autonómiájára alkotmányos garancia van, hiszen „az Alaptörvény kimondja: a tudomány művelőinek teljesítményét a tudomány művelői ítélhetik meg, az MTA köztestülete a szabályait maga határozza meg, és önállóan gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal, valamint a tulajdonával”.

„Arra szükség van, hogy meghatározzunk bizonyos prioritást élvező területeket”

Arra a kérdésre, hogy ha valóban nem akar az ITM beleszólni a kutatási tevékenységbe, akkor mi értelme a rendszer átalakításának, úgy reagált: „legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét. Ezért nem tudom elfogadni az érvet, hogy majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része”.

Hozzátette: „be kell látni, hogy ha a kutatásokra szánt forrásokat olyan alapon osztjuk el, hogy mindenki azt csinál, amit akar, akkor annak nem biztos, hogy lesz társadalmi hasznossága. Azt szeretnénk, hogy a tudományos szereplőkkel együtt nézzük végig az összes tudományterületet, a magyar nyelvtől egészen a mesterséges intelligenciáig, és állapodjunk meg arról, hova helyezzük a forrásainkat. Az, hogy ezt milyen formában tegyük, már lehet vita tárgya, de arra szükség van, hogy meghatározzunk bizonyos prioritást élvező területeket. Ezt az MTA sem vitatja, Lovász elnök úrral két éve írtunk alá arról egy megállapodást, hogy szükség van a fókuszterületek meghatározására.”

Új keret- és kutatási célrendszer

Azt is mondta, hogy a tudósok döntik el, melyek lesznek a minisztérium által preferált kutatás-fejlesztési területek. Szerinte az a legfontosabb, hogy határozzunk meg irányokat, ahová pénzt akarunk adni, és már az egyetemek is lefektették korábbi kutatási terveikben a fókuszterületeket.

A miniszter beszélt arról is, amint a parlament elfogadja a 2019-es költségvetést, megkezdik – az Akadémiával egyeztetve – az új keretrendszer és a kutatási célrendszer kialakítását. Azt is elárulta, hogy új nevet kap majd Pálinkás József elnök menesztése után a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Rövidesen kinevezik majd az új elnököt is, illetve bizonyos kutatási-innovációs pályázatoknál az eredmények kihirdetésének felfüggesztése is csak rövid ideig tart majd.

Az MTA két alternatív javaslatot dolgozott ki, ezekről itt olvashat.

(Forrás: hvg.hu)