Pécsi Ildikó Gödöllő díszpolgára volt

Gödöllő díszpolgára, Magyarország egyik közkedvelt színésze 80 éves korában távozott az élők sorából. Városa saját halottjának tekinti.

Pécsi Ildikó a Hajdú-Bihar megyei Tiszapolgáron született. Apja dohányjövedéki tiszt volt, ezért a család sokszor költözött. Már kislányként is egyedül a színi pálya vonzotta, háromévesen döntötte el, hogy a világot jelentő deszka lesz az élete. A Nyíregyházán letett érettségi után azonnal jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová első nekifutásra felvették.

Már harmadévesen főszerepeket játszott, 1962-ben friss diplomával a zsebében Pécsre szerződött

Két év múlva Várkonyi Zoltán hívta a budapesti Vígszínházba, ahol kezdetben elkényeztették, aztán elfeledkeztek róla, egyre kevesebb szerepet kapott. A Szent István körúti intézménynek négy év elteltével búcsút mondott és a Komlós János vezette Mikroszkóp Színház tagja lett. Ezután vándorévek következtek: játszott Kecskeméten, a budapesti József Attila Színházban, a Józsefvárosi Kamaraszínházban, a Radnóti Színpadon, majd Miskolcon, Debrecenben és Egerben.

Pályája kezdetén naivaszerepeket kapott, később erős jellemábrázoló képességének és kiváló humorának köszönhetően elsőrangú karakterszínész lett belőle

A sokoldalú színésznő nemcsak a világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott kiváló alakítást (O’Neill: Amerikai Elektra, Szophoklész: Antigoné, G. B. Shaw: Warrenné mestersége, O’Neill: Boldogtalan hold), hanem vígjátékokban és zenés darabokban is remekelt (Neil Simon: Furcsa pár, Achard: A bolond lány, Brefford: Irma, te édes, Brecht: Koldusopera).

Az Indul a bakterházban

Száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott

A Tenkes kapitánya, Az aranyember, Hattyúdal, Veri az ördög a feleségét, Indul a bakterház, Te rongyos élet, Linda, Montecarlo!, Ketten Párizs ellen

A színészi munka mellett rendezett, sőt írt is színdarabokat, rendezésében tíz évig minden évben bemutattak egy klasszikus görög darabot Tác-Gorsiumban. Négy könyvet jelentetett meg, 2008-ban gyerekeknek szóló lemezt adott ki, több hangoskönyvet rögzített, valamint önálló estjeivel (mások mellett Blaha Lujzáról, Melina Mercouriról) is fellépett.

Egy korábbi interjúja szerint kevés szerepálmát nem tudta megvalósítani, boldogan eljátszotta volna Az ember tragédiája Éváját és Brecht Kurázsi mamáját

Színházi és filmes elfoglaltságai mellett egyéb tevékenységekre is jutott ideje. 1994 és 1998 között a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője volt, jelentős szerepet vállalt a színészek korkedvezményes nyugdíjának és az 1990 előtt kitüntetett művészek életjáradékának kiharcolásában.

Több mint fél évszázada boldog házasságban él férjével, az olimpiai bajnok, egykor világválogatott labdarúgó Szűcs Lajossal, aki a legenda szerint akkor szeretett bele, amikor meglátta Az aranyember című filmben.

Művészi munkáját 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi címmel, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el. 2006-ban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg több évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkásságáért, előadóművészi tevékenységéért. 2009-ben lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Polgár és lakóhelye, Gödöllő díszpolgára.

A 2010-es díszpolgári kitüntetése átvételekor, mint mondta, mindössze 9 éves volt, amikor először látogatott el

Gödöllő máriabesnyői részén letelepedett keresztszüleihez, és azonnal beleszeretett a településbe

1960-ban vásárolták meg azt a máriabesnyői telket, ahol 1971-ben férjével, Szűcs Lajossal felépítették otthonukat. 1994 óta volt állandó lakója városunknak, amit ő maga egyszerűen csak „Gödöllőkének” nevezett.

„Ebben a városban mindig szeretet és nyugalom volt. Köszönöm mindenkinek, hogy ez a város ilyen, és itt élhetek. Bízom benne, hogy továbbra is ilyen marad” – mondta a díj átvétele után.

Forrás: Gödöllő / Színház Online

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük