Kerítésen túl
Rejtély a Netanjahu-látogatás körül: titkos ‘harmadik ország tisztviselője jön miatta a magyar fővárosba’
Az izraeli miniszterelnök csütörtökön érkezik Magyarországra, ez az első európai útja azóta, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tavaly elfogatóparancsot adott ki ellene és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen a gázai háborúban elkövetett háborús bűnökre hivatkozva. Orbán Viktor már aznap, 2024. november 21-én budapesti látogatásra hívta Benjamin Netanjahut. Ez annak ellenére történt, hogy Magyarország ICC-tag, vagyis az izraeli miniszterelnököt le kellene tartóztatni.
„Anonymus” tisztviselői találka
Harmadik országbeli tisztviselő is Magyarországra utazik azért, hogy találkozzon a csütörtöktől vasárnapig budapesti látogatáson tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel
– szellőztette meg szerda este a The Times of Israel. A lap névtelenséget kérő forrásra hivatkozva írt erről, aki azt sem árulta el, hogy melyik harmadik ország milyen rangú tisztviselőjéről van szó. Mint megírtuk, Benjamin Netanjahu a korábban ismert időpontnál később, szerda este helyett csak csütörtök hajnalban száll le a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Csak találgatni lehet, de az izraeli kormányfő azért halaszthatta el az útját, mert szerdáig kapott időt vallomástételre az úgynevezett Qatargate-ügyben. Ez arról szól, hogy az izraeli miniszterelnök több volt és jelenlegi tanácsadója egy amerikai cégen keresztül pénzt fogadott el katariaktól azért, hogy Katart hízelgő fényben, Egyiptomot pedig kedvezőtlen színben tüntessék fel a Hamász által túszul ejtett izraeliek kiszabadításáért folytatott tárgyalásokon.
Emiatt a gyanú miatt az ügyben eljáró tel-avivi körzeti bíró elrendelte Benjamin Netanjahu legközelebbi tanácsadója, Jonatan Urich, illetve az egykori tanácsadó Eli Feldstein őrizetbe vételét három napra. Úgy tudni – emlékeztetett a CNN –, mindketten elfogadtak pénzt azért, hogy Katar szerepét kiemeljék, a rivális Egyiptomot viszont feketítsék a médiában és máshol a nyilvánosság előtt. Bár a konkrét vádpontok egyelőre nem ismertek, az ügyben hétfőn Zvika Kleint, a Jerusalem Post főszerkesztőjét is kihallgatták már.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Orbán biztosította….
Az izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancs ellenére Magyarországon mégsem fogják el, mert bár
az Országgyűlés még 2001 novemberében ratifikálta az elfogatóparancs alapjául szolgáló római statútumot, alkotmányossági aggályok miatt ezt máig nem hirdették ki Magyarországon.
(Erről először Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt még 2023 márciusában, a Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen szintén háborús bűnök miatt kiadott elfogatóparancs idején.) Gulyás akkor azt mondta:
„a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát nem hirdették ki Magyarországon, mert alkotmányellenesnek tartják”
és, hogy „az ICC statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal”.
Az Orbán-kormány egyébként a Netanjahu-látogatáshoz időzítheti a bejelentést, hogy Magyarország az Egyesült Államok nyomdokain szintén kilép az ICC-ből. Ezt a Szabad Európa után a The Times of Israel is megírta.
Ezzel szemben…
Az Európai Parlament (EP) felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben és hajtsák végre a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint szervei határozatait
– derül ki egy szerdán megszavazott állásfoglalásból, amit a Telex szemlézett. Az Európai Parlament most elfogadott állásfoglalásában elég félreérthetetlenül meg is nevezi annak indítékát. E szerint testület
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egyes tagállamai nem hajtották végre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsait, ami aláássa a testület munkáját.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy nem szabad a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikával átitatni, mivel a bíróságba vetett bizalom gyengül, ha visszaélnek megbízatásával, emellett pedig a „legkritikusabb szavakat használva” elítéli a Nemzetközi Büntetőbíróság és személyzete ellen bevezetett vagy tervezett politikai támadásokat, szankciókat és egyéb kényszerítő intézkedéseket.
Ez nyilvánvaló célzás Donald Trump amerikai elnök lépésére, aki még februárban fenyegette meg a nemzetközi testületet szankciókkal a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancs miatt.
Üdvözölték az EU csatlakozását az isztambuli egyezményhez, és a dokumentum
„határozottan ösztönzi a még kimaradó tagállamokat, hogy további késlekedés nélkül ratifikálják” azt.
A szöveg szól arról is, hogy
„elítéli aLMBTIQ+-személyek ellen irányuló, világszerte elterjedt emberi jogi jogsértéseket, köztük a megkülönböztetést, az üldöztetést, az erőszakot és az emberölést, a megbélyegzést, a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, az átnevelő terápiákat, az interszexuális nemi szervek megcsonkítását és a szexuális bántalmazást. A testület elítéli az új és kialakulóban lévő technológiák, például az arcfelismerő technológia és a digitális megfigyelés kényszerítő eszközként való alkalmazását, valamint a jog-védők, aktivisták, újságírók és ügyvédek növekvő mértékű zaklatására, megfélemlítésére és üldözésére való felhasználását”.
Szerző
