Kerítésen innen
Schmidt leiskolázva: ‘ezek nem érzékeny adatok, ez közpénz, a mi pénzünk’ (Péterfalvi Attila)
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, aki a Schmidt Mária által felvetett álügy kapcsán minden jogok és kötelezettségek tudója válaszolt Orbán Viktor barátnéjának, amiből kiderül, hogy bizony bajlódniuk kell némi törvénymódosítással, kilépésre innen-onnan azoknak, akik felbuzdultak a schmidti mondatok hallatán.
Ellehetetlenítés kis időre elhalasztva….
A Városi Kurír is beszámolt Schmidt Mária szerdai kérdéséről, amiről nem feltételezhető, hogy tanult honpolgárnőnk ne tudta volna a választ, de valahogy „közbeszéd részévé” kellett tenni az ügyet, amihez büszkén és dalolva adta nevét és orcáját a hölgy. Azt kérdezte a Szuverenitásvédő Hivatal felkent vezetőjétől, Lánczi Tamástól hogy
ki kell-e adni adatok sokaságát, ha „azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri”
és, hogy
nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai „külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek”.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Péterfalvi Attila válasza
“Ki kell adni az adatokat”
– jelentette ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, kiemelve:
a Tromsøi Egyezmény “megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is -, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül.
Elmondta
Az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető
– hangsúlyozta a NAIH elnöke.
És csak az egyezményben külön felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik
– hívta fel a figyelmet. Az atv.hu kérdésére Péterfalvi Attila nyomatékosította:
mivel a hivatkozott egyezmény kimondja, hogy bárki számára biztosított a jog, hogy adatigényléssel hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, “a bárki” lehet magánszemély, jogi személy és külföldi adatigénylő is, és nem szükséges magyar nyelven megfogalmaznia az adatigénylést.
Közpénz, Béláim….
A NAIH elnöke kiemelte, hogy noha a szóban forgó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány nem közalapítvány, “de közhasznossági beszámolót készít, amit ki is tenni a honlapjára, és jogosult az 1 százalékos adófelajánlásra is. A nyilvánosság pedig két dologhoz kapcsolódik:
- egyrészt, az elvégzett közfeladathoz, másrészt a közfeladatok elvégzésénél a gazdálkodáshoz:
- a közpénzek elköltésére vonatkozó adatokat, információkat az alapítvány a közérdekű adatigénylésnél köteles nyilvánosságot tájékoztatni.
“Ezek nem érzékeny adatok, ez közpénz, a mi pénzünk”
– fogalmazott Péterfalvi Attila.
Ezt még ki kell találniuk a fiúknak….
A NAIH elnöke a “külföldi érdekre, befolyásszerzésre” vonatkozó kérdésre – és hogy Lánczi Tamás “a jogalkotókhoz fordul a szuverenitásvédelem érdekében – arra is rámutatott:
mivel a hatályos törvényi szabályozás semmilyen módon nem szankcionálja, ha egy magyar magánszemély közérdekű adatigényléssel kikér adatokat és azokat továbbadja például egy külföldi finanszírozású lapnak, vagy bárkinek.
Állami források felhasználása esetén csak a hatályos jogszabályok által tartalmazott megtagadási indokokat lehet alkalmazni, például szerzői jogra való hivatkozással. Péterfalvi Attila azt ugyanakkor hangsúlyozta:
figyelembe lehet venni az információs önrendeljezésről és szabadságról szóló törvényben foglaltakat, azt, hogy számlaszintű ellenőrzésre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenre csak a NAV-nak, az ÁSZ-nak van jogköre, az esetükben is szúrópróbaszerű mintavételezésre.
Szerző
