Connect with us

Kerítésen innen

Schmidt Mária tanácstalanságában (?) a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult

Schmidt Mária tanácstalanságában (?) a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult
Megosztás

A mindig cél- és öntudatos történészt az hozta ki a tőle megszokott higgadtságából, hogy közérdekű adatokat igényelt tőlük egy szerinte ezekre nem méltó újság. Schmidt Mária azt tudakolta a „független” szervezettől, hogy köteles-e eleget tenni a törvényben előírttal szerint ezeket megosztani olyanokkal, akiket „külföldről finanszíroznak”.

Alakul ez, Béláim!

Nagy mennyiségű, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylés érkezett a Magyar Hang című laptól a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. A Magyar Nemzet információi szerint ezért az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől, azt kérdezve:

ki kell-e adni adatok sokaságát, ha „azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri”.

Schmidt Mária azt is felvetette a Lánczi Tamásnak címzett levelében, hogy

nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai „külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek”.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

A cenzúra XXI. századi formája…

A főigazgató arra kérte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy

ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információ-szolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért.

Lánczi havi sokmilliónkért válaszolt…

A Magyar Nemzet cikke szerint Lánczi Tamás válaszolt is az alapítvány főigazgatójának. Eszerint

a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel”.

A hivatal elnöke szerint

ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják.

A lap szerint ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak. Lassan élesíthetik gombnyomó ujjaikat a „bátrak” a parlamentben, mert Magyarország szuverenitásának szüksége lesz rájuk….

Szerző