Semmelweis gyilkosnak nevezte európai kollégáit – küzdelem a hatalmi és szakmai hülyeséggel

A családomról, őseimről talált újabb dokumentumok alapján úgy látom, Semmelweis Ignácnak (1818-1865) köszönhetem, hogy vagyok, és ennek folyományaként ugyanezt elmondhatják a fiaim, ha a létezésükért egyáltalán van mit köszönniük manapság.

Az „újabb dokumentumok” kifejezéssel arra utalok,

hogy néhány hete tudtam meg Margócsy József irodalomtörténész A nyíregyházi Hoffmann család története című dolgozatából (Helytörténeti tanulmányok – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. Nyíregyháza, 1993), hogy a dédapám Hoffman Adolf, a szabadságharc honvédhadnagya volt, aki ötven évig Nyíregyháza megbecsült polgáraként szolgálta a negyvennyolcas-függetlenségi pártot és városát.

Az azóta felkutatott szakirodalom alapján azt is valószínűsítem, hogy dédnagyanyám, Serog Katalin (1832-1889) kilenc gyermeke világrahozatalánál a pesti egyetem szülészeti tanszékén végzett szülészorvosok, illetve bábák segédkezhettek. (Megjegyzendő, hogy az egykori doktorok és a bábák tanulmányai során, a század közepén doktor Semmelweis az egyetem szülészeti tanszékének tanára volt, aki előadásain monomániásan az általa bevezetett dezinficiálás (fertőtlenítés) módszeréről beszélt elsősorban, és a bábáktól is szigorúan – néha könnyekig gyötörve őket – kérte számon a tanultakat.

Dédnagyanyám legkisebb gyermeke, Hoffmann Artúr volt a nagyapám (1873-1944), és születésekor már bizonyos, hogy a szülést levezető bába vagy orvos alkalmazta a klórmeszes kézmosást.

Semmelweis a kórteremben

Semmelweis dicsőséges mártír-életéről én most nem ejtek szót

Az egész világ ismeri kegyetlen küzdelmét a hatalmi és szakmai hülyeséggel, amely küzdelem a hozzá hasonlóknak ma is napi gyakorlata itthon és a világban. Drámák, disszertációk, regények, filmek születtek az anyák megmentőjéről New Yorktól Oslóig, Rómától Berlinig, szóval majdnem annyian ismerik a világon az anyák megmentőjének nevét, mint a Puskás Öcsiét.

Mit írhatnék még róla? Talán azt, hogy gyilkosnak nevezte európai kollégáit, akik tudtak a gyermekágyi láz megelőzésének lehetőségéről, de nem cselekedtek? (Ma kiket nevezhetnénk gyilkosoknak? És ki merné „legyilkosozni” őket?)

Semmelweis illusztráció (Elke R. Steiner)

Talán azt még leírom, hogy miután a doki bevezette a klórmeszes kézmosást Bécsben, illetve Budapesten, a gyermekágyi lázban elhaltak száma a tizedére esett, és ezt az arányt átszámítva az azóta eltelt időre, ma a legóvatosabb becslés szerint is több száz millió ember köszönheti neki, hogy van. Remélem, a többség köszöni ma is, holnap is…

Ezzel az adattal tisztelgek Semmelweis Ignác előtt születésének 200. évfordulója alkalmával,

bár tudom, hogy egy híres színésznő megerőszakolása vagy egy Wormsban megkéselt német polgár híre sokak számára figyelemfelkeltőbb, azaz sokkal nagyobb adrenalinlökettel jár, mint a fentebb közölt néhány információ.

Alkalomadtán majd igyekszem efféle izgalmasabb eseményekről is beszámolni.

Nógrádi Gábor

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/doktor-mosott-kezet-semmelweis-beajulna/