Stabat Mater a Zeneakadémián

Dvorák Stabat Mater című műve hangzik el a Nemzeti Filharmonikusok előadásában Carlo Montanaro vezényletével február 21-én a Zeneakadémián.

Amikor a XIII. században egy feltételezhetően Jacopo da Todi nevű ferences szerzetes papírra vetette a kereszt tövében fiát sirató Máriáról szóló himnuszát, bizonyára nem sejtette, hogy évszázadokon keresztül zeneszerzők tucatjai és zenebarátok tízezrei keresnek majd vigasztalást gyönyörű és érzelmes költeményében.

A XVI. században élt Josquin és Palestrina, majd Alessandro Scarlatti, Pergolesi, Haydn, Schubert, Rossini és Liszt Ferenc után a cseh Antonín Dvořák írt nagyszabású, másfél órás oratóriumot erre a csodálatosan személyes szövegre. Ez a Stabat Mater az emberi fájdalomnak és reménynek állított emlékmű, amely keletkezése után száznegyven évvel is megszólítja a hallgatót.

A mű premierje Prágában volt 1880-ban, míg a Csehországon kívüli első bemutatót Joseph Pamby vezényelte 1883-ban Londonban. Az előadás sikere teremtette meg Dvorák angliai hírnevét és a későbbi nagy megrendelések alapját.

A zeneszerző a szöveget tíz tételre osztotta, teljes oratóriummá bővítve ezáltal a Stabat Matert. Nagy szerepet szánt a kórusnak, amely három kivételével mindegyik tételben szerepel. Dvorák dallamai kifejezésteliek, szinte kivétel nélkül vallásos töltetűek, feldolgozásuk ugyanakkor újszerű és változatos.

A Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikusokat az a Carlo Montanaro vezényli, akinek Verdi Requiemjének néhány évvel ezelőtti, felemelő megszólaltatását is köszönhetjük.

Az est szólistái Váradi Zita szoprán, Vörös Szilvia mezzoszoprán, Brickner Szabolcs tenor és Kovács István basszus énekművészek lesznek, valamint közreműködik a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Dvořák: Stabat Mater, op. 58
Zeneakadémia
Nagyterem
Február 21., 19:30

(MTI/Zeneakadémia)