Svante Pääbo: „az édesanyám volt a legnagyobb hatással az életemre”

Az idei orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettje, Svante Pääbo svéd tudós közvetlenül a Nobel-díj bejelentése után telefonon adott interjút Adam Smithnek, a Nobel Prize Outreach tudományos igazgatójának. Mint mondta, tudós édesanyja volt a legnagyobb hatással az életére, tőle kapta a legtöbb biztatást.

Évtizedekig küzdött a DNS kinyerésének technológiai problémáival, míg végre sikerült a neandervölgyiek DNS-ét kinyerni

Svante Pääbo, aki az evolúciós genetika területén elért eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat, a beszélgetés elején elárulta, hogy amikor reggel Svédországból hívták, először azt gondolta, talán a fűnyíró romlott el ottani nyaralójában, azért keresik. Németországban, ahol él, a mai nap a német újraegyesítés napja, tehát munkaszünet van, ezért nincs bent a kutatóintézetben, ahol dolgozik, csak később ünnepel majd kollégáival – fűzte hozzá. 

A kutatásai révén kiderült, hogy „nagyon szoros rokonságban állunk ezekkel a korai homininekkel, amelyek 50-60 ezer évvel ezelőtt egészen közvetlenül hozzájárultak a DNS-ükkel a legtöbb Afrikán kívüli, mai ember őseihez”, és ez sok mindent befolyásol a mai fiziológiánkban.

A kérdésre, hogy mi adta neki az önbizalmat és a bátorságot a lehetetlennek tűnő feladathoz, felidézte, hogy kutatásai még a nyolcvanas években kezdődtek, és lépésről lépésre haladtak előre. Évtizedekig küzdött a DNS kinyerésének technológiai problémáival, míg végre sikerült a neandervölgyiek DNS-ét kinyerni. 

Arról is beszélt, hogy legnagyobb hatással az életére az édesanyja – az észt kémikus Karin Pääbo – volt, aki felnevelte és kicsit elszomorítja, hogy ezt a napot már nem élhette meg. Édesanyja nagyon szerette a tudományt, nagyon ösztönözte és bátorította az évek során – mondta.

Nobel-díjas édesapja – Sune Bergström biokémikus – is nagy érdeklődéssel figyelte munkáját, de vele nem volt olyan szoros a kapcsolata, mint anyjával. Ugyanakkor tőle kapta azt az útravalót, hogy a Nobel-díjasok is egyszerű emberek és ez segített az önbizalma megerősítésében.

Viola Bence: Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A magyar paleoantropológus, aki közeli kapcsolatban áll Svante Pääbóval, elmondta, hogy a svéd kutató azzal alapozta meg a paleogenomika tudományterületét, hogy ősi maradványokból ki tudta vonni a genetikai anyagot. Felidézte, hogy a 67 éves svéd tudós harminc éven át dolgozott a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásán. Először múmiából vont ki DNS-t a nyolcvanas években, majd elsőként sikerült egy fosszíliából szekvenálnia a neandervölgyi ember DNS-ét.

A magyar szakember, aki a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben együtt dolgozott Svante Pääbóval, elmondta, hogy a vizsgálatok elején még csak nagyon kis mennyiségű mitokondriális DNS-t sikerült kivonni a csontokból, ez a mennyiség a módszer fejlődésével egyre nőtt és manapság már sok neandervölgyinek a komplett genomját ismerik.

A nehézséget eleinte a szekvenálásra szánt anyag előkészítése okozta

„Kivonni a csontból a DNS-t és aztán azt úgy tartani, hogy tiszta maradjon sok évig tartó munka eredménye volt, Svante nélkül ez nem ment volna, és a paleogenomika tudománya sem létezne” – mutatott rá.

„Az ősi maradványokból kivont minták genetikai összehasonlításával manapság már azt is meg lehet állapítani, hogy milyen kapcsolat van a mai ember (Homo sapiens) és a neandervölgyi ember között”

– hangsúlyozta Viola Bence.

Mint hozzátette, a mai ember Afrikából származik, és mintegy ötvenezer évvel ezelőtt keveredett a neandervölgyiekkel.

„Már tudjuk, hogy a neandervölgyi ember nemcsak kihalt, hanem előtte keveredett a mai emberrel valahol Ázsiában, aztán bejött Európába, és ezért mindenki, aki európai eredetű, körülbelül 1-1,5 százalék neandervölgyi DNS-t is hordoz”

– magyarázta Viola Bence.

A professzor beszélt arról is, hogy mivel a neandervölgyi ember csak 5-600 ezer éve vált el tőlünk, nagyon hasznos az örökítőanyagainak az összehasonlítása az orvostudományi kutatásokban is. Egyes betegségek ugyanis már a neandervölgyi ember genomjában is megjelentek. Vannak például olyan genetikai variánsok, amelyek a neandervölgyi emberben elég gyakoriak, és a skizofréniával függenek össze. Ezt már magyar kutatók is vizsgálták – tette hozzá.

„Svante Pääbo módszere segít megérteni, hogy mi az, ami különleges bennünk mai emberekben, mi az amiben mások vagyunk a neandervölgyiektől”

– hangsúlyozta Viola Bence.

A magyar tudós kitért arra is, hogy a Nobel-díjas tudóssal a Max Planck Intézet munkatársaként több közös kutatásban is részt vettek. Egyik legfontosabb eredményük a gyeniszovai ember felfedezése volt.

A nemzetközi kutatócsoport egy a gyenyiszovai barlangban talált köbülbelül 40 ezer éves ujjcsont mitokondriális DNS-ének elemzése, valamint egy örlőfog anatómiai elemzése alapján jutott arra, hogy egy addig ismeretlen emberfajt találtak, amely együtt élhetett a neandervölgyi és a modern emberekkel – idézte fel.     

A gyeniszovai ember genetikailag és morfológiailag jól elhatárolható a neandervölgyi embertől

A legérdekesebb sajátossága, hogy rendkívül nagy fogai voltak, kétszer akkorák, mint a mai emberé. Az „új” ősember részletes elemzése még folyamatban van, a munka azonban, mivel a legfontosabb lelőhely az Oroszországban van, „kicsit komplikálttá vált” a háború miatt – jegyezte meg Viola Bence.

Korábban hat édesapa-fia Nobel-díjas párosról tudtunk és persze ott van a kakukk-tojás Curie-család, ahol Pierre Curie 1903-ban fizikai, majd 1911-ben felesége Marie Skłodowska és 1935-ben lányuk Irène Joliot-Curie egyaránt kémiai Nobel-díjban részesült.

William Bragg és fia Lawrence Bragg 1915-ben egyszerre kapott fizikai Nobel-díjat.

Szintén egyaránt fizikai Nobel-díjban részesült Niels Bohr (1922) és fia Aage N. Bohr (1975),

Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, míg fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjat kapott.

Arthur Kornberg 1959-ben lett orvosi, míg fia Roger D. Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas.

Egyaránt fizikai Nobel-díjas Manne Siegbahn (1924) és fia Kai M. Siegbahn (1981), valamint J. J. Thomson (1906) és fia George Paget Thomson (1937).

Így tehát Sune Bergström (1982) és Svante Pääbo (2022) a hetedik apa-fia Nobel-díjas páros.

Friss híreink

• „Ezek mennek mostanában”
• Szívzűr – Így élesztheted újra önmagad
• Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
• Szanyi Tibor: Mindenhalottak
• Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten