Egy év múlva már ostorral kergetik a diákokat szakmát tanulni?

Nagyon nem mennek a diákok szakmát tanulni nyolcadik után. A kormánynak, illetve a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban már csak kicsit kell várnia: 2019 után gyökeresen megváltozik minden. Ha önként nem, majd kényszerből dönti el 14 évesen egy gyerek, mit kezd az életével.

Az Oktatási Hivatal 10 évre visszatekintő adatsorából látszik, továbbra is a gimnázium a legnépszerűbb – a hat- és nyolcosztályos verzió népszerűsége csúcsokat dönt –, a szakgimnázium (korábbi nevén szakközépiskola) nem sokkal van lemaradva, míg a most szakközépiskola néven futó korábbi szakiskolát a diákok ötöde választja. (Az iskolatípusokat 2016-ban nevezték át, hogy vonzóbb legyen, de ez sem használt.)

Az idei tanév után jelentkezett a legkevesebb nyolcadikos szakmát tanulni, 10-ből hat hely üresen maradt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara más számokkal dolgozik, de ott is világosan látszik a folyamatos csökkenés. Az alelnök, Bihall Tamás 2016-os prezentációja szerint a 2015/16-os tanévben már csak a diákok 18 százaléka járt szakközépiskolába – három évvel korábban ez 22 százalék volt –, a szakgimnáziumba járók aránya az elmúlt években nem mozdult 40-41 százalékról, a gimnáziumoknál viszont pár százalékos, de folyamatos növekedés látható: 37-ről 41 százalékra emelkedett az arány.

A szakképzés átalakításának meghatározó alakját, az érettségiző diákokat kivárni nem tudó MKIK elnököt, Parragh Lászlót péntek óta üldözi a hvg.hu telefonon, hogy kommentálja a számokat, azonban minduntalan azt mondja, „hívjon kicsit később” vagy „majd holnap”.

Megkeresték a szakképzésért felelős Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, nem érzi-e úgy, hogy a rendszer megbukott – kívülről ugyanis nagyon úgy fest –, illetve mit terveznek az arányszámok módosítása érdekében, de tőle sem kaptak választ.

A szakképzési rendszer átalakítása óta a szakértők folyamatosan sorolják a kifogásaikat:

• túl kevés a közismereti órák száma, így a diákok nem tanulnak meg gondolkodni, tanulni, képtelenek lesznek a technológiai fejlődést követni, netán szakmát váltani;
• az összevont természettudományos tárgyak és a képzések specifikálása miatt a gyereknek 14 éves korában el kell döntenie, mi akar lenni, később nem tud évvesztés nélkül váltani;
• nehezebb lett a továbbtanulás bizonyos szakmákban.

Jövőre hatalmas változások jönnek

Palkovics László még oktatási államtitkárként egy vidéki rendezvényen harangozta be, hogy az új Nemzeti alaptantervvel kötelezővé teszik a központi gimnáziumi felvételit – most a tanulmányi területek 26,6 százalékára lehet bejutni csak az általános iskolai jegyekkel –, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd, központilag szabnák meg ugyanis, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában.

(Forrás: hvg.hu)