Kerítésen innen
Szalay-Bobrovniczky-paráztatás: elrendeltem a légvédelmi rendszerek telepítését Magyarország északkeleti részére
A miniszterelnök szerda reggelre hívta össze a védelmi tanácsot és komoly arccal úgy téve, mintha tényleg lenne befolyása az ügyre elmondta, a köznek, hogy „soha nem volt ekkora a háború eszkalációjának veszélye, a következő hetekben, hónapokban Magyarország minden tudására, eszközére és diplomáciai tapasztalatára szükség van ahhoz, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból.”
Alaphang Orbántól
Orbán Viktor szerda délelőtt közösségi oldalán jelentette, hogy nemsokára bejelent valamit. A „felfokozott állapotot” kisvártatva valóban feloldotta. A konklúzió: nagy a baj, de Ő majd megoldja, a magyaroknak nincs miért aggódni. Összedugták a fejüket harcedzették: Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, és Nagy Márton gazdasági miniszter és kiokoskodták, hogy az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja áll előttünk, attól tart, hogy Donald Trump januári elnöki beiktatása előtt
„Joe Biden és a demokraták olyat tesznek, amivel a harmadik világháború kitörését kockáztatják”.
Erre tromfolt rá Szalay-Bobrovnicky Kristóf
Légtérvédelmi eszközök telepítését rendelte el az ország északkeleti, Ukrajnához legközelebb fekvő részébe Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A honvédelmi miniszter a Facebookon közzétett videójában ezt azzal indokolta, hogy
„az orosz-ukrán háború kiterjedésének minden eddiginél nagyobb, a háború a legveszélyesebb szakaszába lépett”.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Ahogy Móricka elképzeli….
Szalay-Bobrovniczky érvelése alapján ennek oka az, hogy
az ukránok megkapták az engedélyt a nyugati hatalmaktól, hogy a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyvereket oroszországi célpontok ellen is bevethessék, Oroszország pedig, legalábbis a miniszter megfogalmazása szerint „ezért” változtatott nukleáris doktrínáján.
Vlagyimir Putyin valóban csak azután hozta nyilvánosságra a doktrína módosítását, hogy az amerikai kormányzat engedélyezte a nagyobb hatótávolságú taktikai rakéták korlátozott bevetését orosz területen is, de
egy ilyen lépés előkészítése hónapokig tart, jóval megelőzte az amerikai döntést.
A doktrína alapján Oroszország a területét érő, nyugati fegyverekkel elkövetett csapásokra is nukleáris választ adhat. Feltételezhető azonban, hogy egy ilyen
nukleáris csapást nem Magyarország északkeleti része ellen követnének el, azt sokkal inkább veszélyeztethetik az olyan orosz rakétacsapások, mint amilyet nemrégiben a magyar határ közelében kárpátaljai területek ellen követtek el az oroszok – még azelőtt, hogy híre ment volna az amerikai ATACMS ballisztikus rakéták, a brit Storm Shadow és ezek francia variánsa, a SCALP cirkálórakéták oroszországi célpontok elleni bevetését lehetővé tevő döntéseknek.
A Kárpátalját ért rakétatámadásra reagálva Szijjártó Péter a béketörekvések fokozását javasolta.
