Banánköztársaság
Szanyi Tibor: húsvásár a Marson
Nagy öröm érte Blága Tündét. Ő képviselheti Magyarországot a novemberben megrendezendő Miss Universe nevű szépségversenyen, ugyanis most éppen megnyerte a Miss Hungary-t, két évvel azután, hogy korábban ő lett Miss Tourism Continental 2021, illetve négy évvel ezelőtt a Miss Earth Hungary 2019 címet is megszerezte. A képek alapján kétségtelenül bájos teremtés, a nyilatkozatai szerint pedig olyan szépségkirálynő akar lenni, aki képes elérni az embereket, képes jót tenni, és másoknak segíteni.
Ezt hát a tökéletesnek tűnő recept, viszont nézzük meg ennek fonákját, ami persze a legkevésbé sem ezen írás hősnőjét minősíti!
A Miss Earth, vagyis a Föld szépe cím pontosabbnak tűnik a Miss Universe-hez képest, elvégre ez utóbbihoz az dukálna, hogy a világmindenség valamennyi nőivarú élőlénye részt vehessen. Ennek hiányában inkább nagyképűnek tűnik az efféle elnevezés, sőt, még az általunk ismert hangyalányok (stb.) is simán besértődhetnek, mondván kihagyták őket a buliból. Szóval, ez egy humanoid történet, ezért inkább a Miss Human elnevezést illene használni, bár ez még mindig erősen szűkítő, hiszen jobbára fiatal hajadonok vehetnek rajta részt, tehát erősen diszkriminatív. A kategória valójában olyan földi embereket takar, akik nők, fiatalok és férjezetlenek. Ehhez még társítanak valami olyasmit, hogy az illetőnek szép lelke is legyen, ami azonban nem túl nehéz feladat, elvégre akár egy alulképzett marketinges ugyancsak képes az ilyenkor elhangzó, jóemberkedő blablákat kiagyalni, és a jelölt szájába adni.
Nőnek lenni születés kérdése, a fiatalság egy múló állapot, a férjezetlenség pedig azt sugallja, hogy az illetőnek nincs úgymond ‘gazdája’, aki netán besértődhetne mások nyálcsorgatásán. Nos, ez utóbbi szempont csak aláhúzza azt a méltatlanságot, hogy a szépség ugyanolyan kapitalista áruféleség, mint maga a nőiség, ami egyszersmind azt jelenti, hogy a piacot a férfiak uralják.
Fentiek miatt az egyenlőség és az igazságosság hívei (értsd: baloldali értékrendűek) aligha lehetnek a mai értelemben működtetett szépségversenyek rajongói
Ám eresszük el egy kicsit a fantáziánkat, és gondolkodjunk el azon, miként lehetne mégis egy Miss Universe jellegű versenyt rendezni, feltéve – de nem megengedve!!! – hogy a világegyetem más életformáiban szintén vannak férfiak és nők, s mindenütt a nők állnak a “húsvásárok” kirakataiban, vagyis mintha amolyan féloldalas kapitalizmus uralkodna mindenütt. Kételyek persze bőven vannak, bár formálódó tudományos közvélekedésnek lehetünk tanúi, miszerint az univerzumban elméletileg végtelen számú életforma létezhet, amennyiben az életet úgy határozzuk meg, hogy az adott formáció anyagcserére, illetve saját “jogán” reprodukcióra, azaz szaporodásra képes. Ez utóbbiak mikéntje ugyancsak sokféle lehet, azonban a mai ember leginkább úgy képzeli el a földönkívülieket, hogy azok nyilván olyasfélék, mint mi magunk.
Az egyre fejlettebb távcsöveinkkel mindenütt vizet és oxigént keresünk, s azt lessük, vajon a távoli élőlényeknek van-e keze, lába, feje stb?
Ha a földi élet kialakulását vizsgáljuk, akkor ma már tudjuk, hogy a bolygónkon kialakult élet eredendően nélkülözte az oxigént, s mi több, azt pont egyes élőlények állították elő, amelybe aztán ők maguk is elpusztultak, olyanoknak átadva helyüket, amelyek nem csupán alkalmazkodtak az oxigéndús környezethez, hanem egyenesen abból éltek. Olyasmit képzeljünk el, mint hogy a mai ember szakadatlanul ontja a széndioxidot, amelybe aztán belepusztul, s nem kizárt, hogy majd valamilyen más jellegű, pl. széndioxid alapú életet űző lények következnek (akár intelligens növények?), ha egyáltalán.
Az még tisztázásra vár,
hogy például a Marson van-e (még) élet, mert nagyon úgy tűnik, hogy valaha volt. Sőt, a tudósok egyelőre teljesen értetlenül állnak azon tény előtt, hogy vajon minek köszönhető a Mars légkörében található, meglehetősen magas koncentrációjú xenon-129 nevű izotóp létezése, tudniillik a mai ismereteink szerint az nem keletkezhet természetes úton, hanem kizárólag nukleáris robbanás eredménye lehet. Többen arra gondolnak, hogy egy valaha volt marsi civilizációnak egy másik, valószínűleg fejlettebb civilizáció vetett véget, konkrétan egy masszív atomtámadással.
Ennek ellenére léteznek marslakók
Ne legyen kétségünk, ezt nem én állítom, hanem a feljegyzések szerint Enrico Fermi fizikus bizonyította be, aki egyébként nem igazán hitt a Földön kívüli élet lehetőségében, pontosabban úgy tette fel a kérdést, hogy hol van mindenki? Rendes válasz híján Fermi maga gondoskodott egy lehetséges megoldásról, s azt mondta, hogy mégis vannak marslakók, hiszen itt vannak például a magyarok. Nyilván nem hazánk összes polgárára gondolt, hanem arra a 18 magyar származású tudósra, akiket aztán Marx György szedett névsorba: Alexander Ferenc, Erdős Pál, Goldmark Péter Károly, Halmos Pál, Harsányi János, Kármán Tódor, Kemény János, Lánczos Kornél, Lax Péter, Neumann János, Oláh György, Orován Egon, Polányi János, Pólya György, Szilárd Leó, Telegdi Bálint, Teller Ede, Wigner Jenő. Ők hát a hivatalos “marslakók”, de csak azért, mert a XX. században az USA-ba emigráltak. Ugyancsak “marslakóknak” szokták emlegetni még a máshová menteket, minthogy egyikük se maradt Magyarországon: Gábor Dénes, Bauer Ervin, Bárány Róbert, Hevesy György, Kürti Miklós, Klein György, Klein Éva, Polányi Mihály és Riesz Marcell.
Mint látható, a “marslakók” között csak egy hölgy van, ám megházasodott, továbbá 98 éves, vagyis a mai szépségversenyeken a földi szabályok szerint nem indulhatna. Pedig kizárásos alapon ő a legszebb “marslakó” hölgy. Ha persze a férfiak is indulhatnának, akkor persze újra kinyílhatna a verseny.
Mindezek figyelembe vételével is szurkolok, hogy Blága Tünde nyerje el a világszépe kitüntető címet, hiszen akkor dagadhat a lelkünk!
Mindenképpen büszkék vagyunk rá, hiszen a magyar Mars szülötte. Nekem azonban egy olyan lista még hiányzik, amely azokat a magyarokat sorolja, akik itt vannak velünk Magyarországon, és innen értek el káprázatos, világszintű tudományos eredményeket. Biztos vannak ilyenek, csak róluk kevésbé szólnak a híreink.
