Székely János: A püspökök látják a jelenlegi kormányzat gyengeségeit, de nem akarnak túlságosan kritikusak lenni
Megosztás
Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke nagylélegzetű interjút adott a 777blog.hu -nak. A püspök egyike azon katolikus egyházi vezetőknek, aki gyakran emel szót a közéletben meglévő visszásságok ellen, megszólal szinte minden olyan kérdésben, amely az embereket érinti.
A megyéspüspök vezeti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságát.
Kitért arra, Sokfajta egyéniségből áll a püspöki konferencia, és több nézet is van arról, hogy mikor kell megszólalni a társadalmat érintő kérdésekben:
„Egyes püspökök azt képviselik, hogy gyakrabban és erőteljesebben kellene megszólalni. A gyakori megszólalásnak van előnye, de van veszélye is. A veszély az, hogy az Egyház túlságosan is belekeveredik aktuálpolitikai kérdésekbe, túl közel kerül az aktuálisan hatalmon levő pártokhoz, vagy akár a kormánykritikus nyilatkozatokra szomjas ellenzéki erőkhöz.
Vannak olyan püspökök, akik azt tartják helyesnek, hogy a püspöki konferencia nagyon ritkán nyilatkozzon közéleti kérdésekről.”
A püspökök túlnyomó többsége a jelenlegi kormány sok célkitűzését igen jónak tartja.
Helyesnek tartja a családok segítését, a demográfiai krízisből való kiút keresését, valamint azt, hogy Magyarország a maga keresztény gyökereit és identitását próbálja védeni, akár a déli határra épített kerítéssel is:
„Természetesen a püspökök látják a jelenlegi kormányzat gyengeségeit, hibáit is, de talán pontosan a felsorolt értékek miatt nem akarnak túlságosan kritikusak lenni.”
Hangsúlyozta, ő a két véglet közötti utat keresi. Hozzátette, talán a jelenleginél gyakrabban kellene megszólalnia, ám ténylegesen független hangként. Kiemelte, fontos lenne, hogy az Egyházunk körül legyen egy olyan értelmiségi réteg, amely érdemben hozzá tud szólni társadalmi kérdésekhez.
„Így például ahhoz, hogy a legszegényebb rétegek szociális helyzetén hogyan lehetne segíteni. Helyes-e, – én azt gondolom, hogy nem – hogy a családi pótlékot már tíz éve nem emelték és ezzel a legszegényebb családok helyzete nagyon nehézzé vált. Kellenének olyan keresztény értelmiségiek, akik reális javaslatokat tudnának megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy a cigánysággal kapcsolatban mi az, amit még tehetne a magyar kormány, vagy hogy az abortusszal kapcsolatban lehetne-e egy-két olyan rendelkezést meghozni, amivel a meghozó erők a szavazótáborukat nem veszítik el, és mégis tesznek az élet védelme felé egy kicsiny lépést. „
