Connect with us

Sport

Szepesi György, a riporter legenda, az Aranycsapat 12. tagja szobrot kapott

Megosztás

A száz éve született Szepesi György Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas újságírónak, sportriporternek, a magyar rádiózás legendájának, az Aranycsapat tizenkettedik tagjának állítottak szobrot a XIII. kerületi Hajdú utcai pihenőparkban pénteken – tájékoztatott a kerületi önkormányzat.

Szepesi György
Megosztás

A száz éve született Szepesi György Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas újságírónak, sportriporternek, a magyar rádiózás legendájának, az Aranycsapat tizenkettedik tagjának állítottak szobrot a XIII. kerületi Hajdú utcai pihenőparkban pénteken – tájékoztatott a kerületi önkormányzat.

„Bennem nem tűnt el a régi Angyalföld képe”

A képviselő-testület 2020-ban döntött úgy, hogy szobrot állít a hazai sporttörténelem kiemelkedő egyéniségének, Budapest és a XIII. kerület díszpolgárának születésének 100. évfordulója alkalmából – írták.

A meghívásos pályázaton három alkotó vett részt. A szakértői bizottság Erős Apolka Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész “Az Aranycsapat tizenkettedik tagja” című pályaművét javasolta megvalósításra.

Tóth József (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) polgármester – a közlemény szerint – ünnepi beszédében Szepesi György szavait idézte:

“lelkem mélyén a mai napig látom gyermekkorom Angyalföldjének minden utcáját, házát, minden egyes szegletét. Bennem nem tűnt el a régi Angyalföld képe”.

Szepesi György XIII. kerületi kötődése meghatározó: a Váci út 97-ben született, a Váci út 87-be járt általános iskolába, majd a Váci út 197-ben is lakott. Interjúiban gyakran beszélt gyerekkorának világáról, az egykori Tarnai rét környékéről, a grundokról, ahol – miként Szepesi György mondta –

„a futball szeretetét igazán magába szívhatja az ember, az ilyen miliő gyógyíthatatlanul megmételyezi a halandót.”

Élete lett a sport

Szepesi – Friedländer György néven – 1922. február 5-én született Budapesten, édesapja a buchenwaldi lágerben halt meg. 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol riporterként, 1975-től három éven át bonni tudósítóként dolgozott, majd 1981-től 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Rádió Szórakoztató és Sportfőosztályát vezette. 1954-ben tanári diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, 1982-ben doktorált. „Már gyermekkoromban szenvedélyes rádióhallgató voltam, azonban nem csak a sportközvetítéseket szerettem hallgatni. Az operák, operettek, táncdalfesztiválok dallamai mellett is szívesen időztem. Carusón nőttem fel. Számomra a zene mindig is életszükséglet volt”, mesélte annak idején.

A Puskás story

1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról – Londontól Londonig. Tizennégy labdarúgó világbajnokság kommentátora volt 1954-től 2010-ig. Bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe – mint a világ leghosszabb ideig tevékenykedő sportriportere: a 2005-ös Magyarország–Argentína barátságos futballmérkőzésnek hatvan évvel azután lehetett a rádiós kommentátora, hogy az 1945-ös magyar–osztrákon debütált sportriporterként. Sporttörténeti mérkőzés volt ez: a 12. percben született meg Puskás Öcsi első válogatott gólja – és ezzel Szepesi Györgyé is a mikrofon előtt. Mindig úgy közvetített, mintha rajta is múlna a győzelem.

1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke volt, később tiszteletbeli elnöke. MLSZ-elnökként fontos szerepe volt abban, hogy Puskás Ferenc 1981-ben először tért haza 25 éves emigrációját követően.

85. születésnapját követően is rendszeresen járt uszodába és teniszezni. Személyesen megjelent egykori barátja, Papp László háromszoros olimpiai bajnok kerületi szobrának 2016-os avatásán, s a róla elnevezett tér névadóünnepségén. Túlélte a legendás Aranycsapat valamennyi tagját. 95. születésnapját életkedvvel ünnepelte.

Szepesi György 2018. július 25-én, kilencvenhat éves korában hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Respublika/MTI

(Ezekről írtunk ma!)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük