Banánköztársaság
„Szeresd felebarátodat…” – Az adventi koszorú utolsó gyertyája

Az adventi koszorú utolsó gyertyája a szeretetet jelképezi, de magába foglalja a bűnbánatot és az önvizsgálatot is. Karácsony a „szeretet ünnepe”- mantrázzuk a szavakat és közben gyakran kiüresedik a szavak mögül a tartalom.

A 21.század embere hajlamos elfelejteni a várakozás fogalmát, mindent akar és azonnal
Azonnali szeretet, bűnbánat, önvizsgálat azonban nincs, és az ünnep sem attól lesz őszinte, szép és igaz, ha eltűnik az utolsó porcica, ha drága ajándékok vásárlásával lenullázzák a pénztárcájukat a polgárok. Mondjuk manapság a megélhetés sem olcsó, és szembe kell nézni azzal is, hogy nagyon sok honfitársunknak már az is ünnep, ha étel kerül az asztalra, ha egyáltalán van asztala, fedele. És az is ünnep, ha valaki ki tudja fizetni a gyógyszerét, ha megfelelő orvosi ellátáshoz jut időben, ha van tisztes munkája, ha nincsenek távol a szerettei, ha nem magányos.
És vitatná-e bárki is, hogy megalázva, kirekesztve vagy a gyűlölet légkörében élve nincs önfeledt ünnep?
„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat, aminek természetes következménye, hogy amit nem akarsz, hogy mások neked tegyenek, te se tedd másnak. Itt most igazságosak kívántunk lenni egy nagyszámú felekezet irányában, amely eddig is és a legújabb időkben valósággal, mind a nemzeti céloknak előmozdításában, mind a hazafiasságban és a művelődésben velünk összeforrni igyekezett” – többi között e szavakkal szólt 1867. december 23-án az „izraeliták egyenjogúsításáról” szóló törvényjavaslathoz Cziráky József gróf. A magyar zsidóság emancipációjának kimondása, és annak szentesítése 1867 adventjére és karácsonyának idejére esett. 1938. december 23-án, amikor Imrédy Béla miniszterelnök benyújtotta a később II. zsidótörvény néven elhíresült, majd gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt elfogadott javaslatát, már rég zárójelbe került a felebaráti szeretet…
A 85 évvel ezelőtti karácsony óta a világ tragédiák sorát élte át, de hogy tanult-e közben bármit is az emberiség, nem tudom
Csak azt tudom, hogy ideje van a szeretetnek, bűnbánatnak, önvizsgálatnak. Ajándékozzunk hát időt a lelkünknek, hogy utolérje magát valami szebb, békésebb, élhetőbb és elfogadóbb önmagunkhoz. Ajándékozzuk azt az embertársainknak, amit a karácsony üzen: Szeretetet, reményt, hitet.
Friss
- Orbán Viktor szelektív memóriája – különös tekintettel az Ukrajnában történt magyarok elleni atrocitás-történetre
- Zavar van és lesz is a hónap végéig Ferihegyen az üzemanyag-ellátásában – Minimális tankolásra kérik a pilótákat
- Tarjányi Péter: a vezető nem attól vezető, hogy többet keres, hanem attól, hogy többet vállal. Felelősséget, kockázatot és munkát az országért
- Folytatódik a szájkarate az ellenzéki oldal két erős embere között
- A háborúzás Orbán számára a közéleti lét egyetlen értelmes formája
- Novák Katalin „garázsvásárt tartott”, amin kizárólag Ő mazsolázhatott
- Abszurdisztán: lélegeztetőgépre gyűjt az Országos Mentőszolgálat Alapítvány
- A város(ka), ami kevesli a magyar nemzeti kerítés elszigetelő hatását és „ráelszigetelődik”
- Hiszi, nem hiszi? Napi horoszkóp, 2025. július 17., csütörtök
- Végleges: Lengyelország hazarendelte budapesti nagykövetét