Szilágyi kontra Szilágyi: a vádlóból vádlott lehet – Brutális részletek Liliána vallomásából

Vallomást tett Szilágyi Liliána abban a becsületsértési ügyben, melyet Szilágyi Zoltán indított ellene azután, hogy lánya azt állította több fórumon, apja fizikailag, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta őt.

Kihallgatása során olyasmiket mondott el, melyek miatt a bíró az ügyet több súlyos bűncselekmény gyanúja miatt hivatalból a nyomozóhatósághoz utalta

A 444.hu megírta, hogy a tárgyalás elején a vádló, Szilágyi Zoltán a sajtó kizárását kérte dr. Fülöp Natasa bírótól. Szilágyi Liliána ügyvédje viszont amellett érvelt, hogy igenis közérdek, hogy ez az ügy a szélesebb nyilvánossághoz is eljusson. A bíró elutasította a felperes kérelmét, egyrészt mert egyetértett azzal, hogy közérdekű a téma, másrészt mert a vád alapját képező állítások eleve megjelentek már a sajtóban is.

Szilágyi Liliána védője valóságbizonyítási indítvánnyal fordult a bírósághoz, ami azt jelenti, hogy lehetősége van bebizonyítani, hogy az állításai igazak. Ez nem jár automatikusan a vádlottnak becsületsértési ügyekben, a bírón múlik, hogy lehetőséget ad-e rá. A védő arra hivatkozott, a valóság bizonyítása közérdek egy olyan ismert személy esetén, mint Szilágyi Liliána, ugyanis segítheti az úszósportban tapasztalható abuzív magatartás, a kiskorúakat érő bántalmazás, illetve a családon belüli erőszak visszaszorításának társadalmi céljait is.

A bíró elrendelte a valóságbizonyítást

Dr. Fülöp Natasa indoklása szerint ugyanis komoly bűncselekmények fogalmazódtak meg Szilágyi Liliána állításaiban, melyeknek igazolása vagy megcáfolása nemcsak jogos magánérdek, hanem közérdek is.

A bíró elsőként a fizikai bántalmazásról kérdezte Szilágyi Liliánát, ami őt, illetve hozzá közel álló személyeket érintett, mely eseteknek gyerekként tanúja volt. Vallomását azzal kezdte, az első, amiről tud anyja elmondásából, az az, hogy az anyját az apja egyszer „komolyan megverte”, amikor terhes volt vele. Az első saját emléke vallomása szerint a következő: két-hároméves korában, amikor egyszer az apja elkezdte verni az anyját, ő közéjük állt, és megkérte az apját, hogy ne verje az anyját. Erre az apa a tenyerével a hátára ütött és ő elesett. Az anyja ekkor a védelmére kelt, és azt mondta Szilágyi Zoltánnak, hogy „árvává fogja tenni a gyereket”.

Amikor úszni kezdett négyévesen,

az apja elkezdte vele a „tüdőztetésnek” hívott játékot: lehúzta a gyereket a víz alá és addig tartotta ott, ameddig el nem kezdett ernyedni, majd amikor felengedte levegőért, nevetve azt mondta neki, „csak nem hiszed, hogy hagynám, hogy megfulladj”.

2005 körül Szilágyi Liliána szerint apja elkezdte vizsgálni, hogyan fejlődik a nőiessége: nő-e a melle és a fanszőrzete. Bár szégyellős volt, apja nem engedte nyaraláskor és medenceközelben, hogy felsőrészt vegyen fel. Emellett hétvégenként meztelenül tükör elé állította, nézegette, kommentálta a teste alakulását – ilyenkor csak ketten voltak. Emellett lealacsonyító, megalázó kijelentéseket tett a testsúlyára és arra, hogy képtelen változni.

Vallomásában 2009-re datálta azt, amikortól kezdve ha nem teljesített jól, az apja az anyját büntette, neki pedig mindezt végig kellett néznie. A bíró kérdésére azt mondta, hogy olyankor ki volt mondva, hogy az anyja miatta kapott. És azért nem ő, mert az fürdőruhában látszott volna. Ha apja mégis őt magát bántotta, akkor a haját tépte, rángatta, megszorította, vagy tüdőztette, olyasmit csinált vele, aminek nem volt látható nyoma. Volt, hogy belenyomta az arcát az íróasztalba, mert rendetlenség volt rajta.

Vallomása felénél a bíró kifejezetten kérte, hogy üljön le és úgy folytassa, mert attól féltette, elájul

15-16 éves korából idézett fel egy esetet, amikor ketten voltak a liftben, Liliána az apja által elvárt módon felöltözve, sminkelve, amikor a férfi megsimogatta az arcát, és azt mondta neki, ha most egyidősek lennének, szerelmes lenne bele. Liliána úgy érezte, az apja vonzódik hozzá szexuálisan, de azért kontrollálta magát.

A tárgyalás azzal zárult, hogy a bíró megismételte: mivel Szilágyi Liliána üldözendő bűncselekményekről számolt be a vallomásában, az ügyet a nyomozóhatósághoz utalja, de nem határozza meg a bűncselekmények típusát, hogy ne korlátozza a nyomozást. A nyomozás eredményeitől függően dől el, hogy büntetőügyként folytatódik-e az, ami Szilágyi Zoltán magánvádjával becsületsértés miatti panaszként indult.

Forrás: 444.hu

Friss híreink

• Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
• Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
• Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
• Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
• Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod