Kerítésen innen
Tévhit, hogy akkor megy a munkavállaló szabira, amikor eszébe jut
Úgy tűnik, hiába esik be egy jó nyaralás-ajánlat potom áron a megálmodott helyszínre, hiszen nem akkor veheti ki munkavállalóként a megérdemelt és jogosan járó szabadságot a dolgozó, amikor eszébe jut, hanem komoly egyeztetés és olykor egyezkedés vár még rá.
Nem oda, Buda….
Sokak fejében él az a hibás feltevés, hogy a szabadságokkal teljes egészében a munkavállaló rendelkezik, és munkáltatónak akkor kell azt kiadnia, amikor a munkavállaló kéri. A szakértő az Economxnak elmondta: a szabadság kiadása elsődlegesen a munkáltató joga, nem lehetséges, hogy például karácsonykor két hétre leálljon az egész ország.
Mindenkinek jár 20 nap alapszabadság, mely pótszabadságokkal egészül ki, a munkavállaló életkora, gyermekei száma, valamint egyéb speciális körülmények függvényében
-kezdett bele a Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 szakértője, aki hozzátette
a munkavállalónak joga van arra, hogy a munkáltató a szabadságait úgy adja ki, hogy legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
A tizennégy napba beleszámítanak a pihenőnapok és a munkaszüneti napok is. Jellemzően azok szoktak lemondani erről a jogukról, akik maguknak oszthatják be a szabadságaikat és nem feltétlenül akarnak egyszerre sok szabadnapot felhasználni. A munkáltatónak kötelessége szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni.
Az egyeztetésen van a hangsúly
A munkáltatónak joga és kötelessége a szabadságok kiadása. Kötelessége, hogy ki kell adnia az összes adott időszakra járó szabadságot, és joga, hogy a kiadás időpontját elsődlegesen ő határozza meg. A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató évente hét munkanapra eső szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezen túlmenően a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a gyermekek után járó pótszabadságokat is.
A munkavállalónak a saját maga által beosztott szabadságok időpontját, legalább a szabadság megkezdése előtt tizenöt nappal be kell jelentenie a munkáltatónak.
Sok munkáltató hagyja, hogy a munkavállalók saját maguk osszák be egymás között, hogy ki mikor megy szabadságra. Ilyen esetekben a munkáltató általában előre meg szokta határozni, hogy egy időben maximum hány munkavállaló lehet távol, ezen túlmenően viszont a foglalkoztatottaknak egymás között kell megegyezniük. Vita esetén a munkáltató dönt.
Újdonságok
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szerint új szabadság típusok születtek 2023-tól, az apasági szabadság és a szülői szabadság, amelyek nem minősülnek pótszabadságnak, és eltérő szabályok is vonatkoznak rájuk.
- Az apasági szabadság alapján az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
- A szülői szabadság a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg, mértéke összesen a gyermekenként a gyermek három éves koráig negyvennégy munkanap. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon.
Az apasági és szülői szabadság nem naptári évre vonatkozóan jár, azt az év közben kezdődött munkaviszony esetén nem kell ezért arányosítani.
Szerző
