Banánköztársaság
Tudta? A világon elsőként Magyarországon alapítottak pszichológia tanszéket – dr. Ferenczi Sándor
Pont annyit tudtam dr. Ferenczi Sándorról, mint ami a sírkövén a felirat. Rémlett egy kicsit Freud is, meg az, hogy talán Ferenczitől származik a gondolat, hogy „atomjaira szedni a lelket”, de mindössze ennyi volt az emlékezetemben. Semmi több….
Pont annyit tudtam dr. Ferenczi Sándorról, mint ami a sírkövén a felirat. Rémlett egy kicsit Freud is, meg az, hogy talán Ferenczitől származik a gondolat, hogy „atomjaira szedni a lelket”, de mindössze ennyi volt az emlékezetemben. Semmi több. Aztán hazajöttem a temetőből, és a múlt és a jelen összecsengett a szívemben, gondoltam meglepem magam az ő történetével. Talán azért, hogy megmaradjon, és ne rejtőzködjön el mint a gyíkocska, ami bebújt a kövek alá, mielőtt lefotózhattam volna.
Tegyél egy követ…
Dr. Ferenczi Sándor egy magyar zsidó család 12 gyermeke közül nyolcadikként látta meg a napvilágot 1873. július 7-én ( más forrás szerint április 22-én) Miskolcon. Édesapja, Fraenkel Bernát ( Baruch) Kossuth honvédjaként szolgálta a magyar szabadság ügyét. A több nyelven – magyarul, németül, jiddisül és lengyelül – beszélő Bernát, a szabadságharc leverése után könyvkereskedéssel kezdett foglalkozni, és feleségül vette Eibenschütz Rózát. A könyvkereskedés hamarosan országos hírűvé vált, a család pedig szépen növekedett. Bernát nagy irodalom és zene szerető hírében állt, és gyermekei számára ő volt a példakép. Sándor jó eszű, érzékeny kamaszként például romantikus verseket fabrikált Petőfi – stílusában.
Hatalmas traumaként élte meg, hogy 16 éves korában meghalt az imádott apja, ezért elhatározta, hogy ” gyógyító ember” lesz.
17 évesen érettségizett a debreceni református gimnáziumban, majd 1890-ben felvételt nyert a bécsi egyetem orvosi karára. A diploma megszerzése után egy rövid katonai szolgálatot teljesített, majd Budapesten kezdett dolgozni, előbb a Szent Rókus kórház ” bujakóros osztályán”, majd az Erzsébet Szegényházban ( ez a mai Péterfy Sándor utcai kórház elődje). Később ideggyógyászati magánrendelőt nyitott, és arra is jutott ideje, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a kor jeles újságíróival, költőivel, íróival. Rajta keresztül ismerte meg később Babits, Kosztolányi és József Attila is a pszichoanalízist.
Ferenczi pályája már üstökösként ívelt, amikor 1908 elején személyesen találkozott Freuddal, akinek lelkes követőjévé és hívévé vált. Ő lett Freud első számú fordítója és követője hazánkban. Vitákkal tarkított barátságuk alatt intenzív levelezést folytattak, egészen Ferenczi 1933-ban bekövetkezett haláláig.
A több mint 1200 levélből álló rendkívül értékes kordokumentum-gyűjteményt az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzik, de pár évvel ezelőtt magyarul is megjelent egy ebből szerkesztett kiadvány.
1913-ban Ferenczi megalapította a Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesületet,
azonban nem sok ideje marad elmélyednie ebben a tevékenységében, mert 1914-ben kitört az I. világháború, ő pedig hamarosan katonaorvosi szolgálatba került Pápára. Itt szembesült először a háború okozta testi és lelki sérülésekkel. Itt végezte a világ első lovas analízisét. Parancsnokát, aki egy fejsérülés következtében neurotikussá vált, lóháton ” vette kezelésbe”. Pápáról 1916-ban Budapestre helyezték a Mária Valéria barakk-kórházba, ahol tömegével feküdtek a háborús sebesültek. Ferenczi az elsők közé tartozott, aki felismerte hogy a lelki sérülések a testieknél is maradandóbbak lehetnek. Óriási szerepe volt abban, hogy az I. világháború alatt az Osztrák-Magyar Monarchia traumatizált, testileg és lelkileg sérült katonáin humánusabb gyógymódokat kezdtek alkalmazni.
A világháborút követően, 1919 április 25-én – a Tanácsköztársaság idején – kinevezték nyilvános, rendes egyetemi tanárrá,
s ezzel ő volt a világon az első, aki analitikusként önálló „psychoanalitikai” tanszéket kapott. A tanszék működésének ideje azonban meglehetősen rövidre sikeredett. Ferenczi a háború alatt átélt nehézségek, és az azt követő politikai történések miatt egyre rosszabb állapotba került, és kimerültségre hivatkozva 1919 nyarán néhány hét szabadságot kért az egyetem dékáni hivatalától.
A sors furcsa fintora, hogy szabadságának első napján a tanácskormány lemondott, majd a kormányváltás után a Tanácsköztársaság összes döntését, kinevezését eltörölték.
A tanszék megszűnt, de ennél sokkal szörnyűbb dolgokkal is szembe kellett nézni
Ferenczi így ír erről az időszakról Freudnak:
„Az elviselhetetlen vörös terror után, mely mint rémálom nehezedett az ember kedélyére, itt van nekünk a fehér…Ha nem tévedek, most brutális zsidóüldözés vár ránk, magyar zsidókra…Zsidóként valóban hazátlan vagyok… Az egyetemen a legsötétebb reakció uralkodik. Elbocsátottak minden zsidó tanársegédet, a zsidó diákokat megverik, és kicsapják őket…”(1919 augusztus)
1919 őszén megalakult a jobboldali orvosokat tömörítő Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, amelynek később nagy szerepe volt a numerus clausus egyetemen való érvényesítésében.
Kossuth honvédjának a fiát, a magyar katonákért oly sokat tevő analitikust 1920-ban kizárták a Budapesti Királyi Orvosegyesületből, melynek 1900 óta volt tagja. Egy ideig még a fővárosban maradt, majd külföldre kényszerült.
1926-27-ben óriási sikerrel tartott előadásokat New Yorkban és Washington környékén, de az egészsége egyre romlott, ezért visszatért Magyarországra. Halálának éve -1933 -szinte szimbolikus, mert nem kellett megélnie, hogy a nácik uralomra jutnak szerte Európában.
Freud a következő szavakkal búcsúztatta barátját:
„Nehezen hihető, hogy tudományunk története meg fog feledkezni róla.”
Ha a tudomány nem is, de a közvélemény hosszú időre megfeledkezett róla
Nem kellett sem a fasisztáknak, sem a kommunistáknak. Ám Ferenczi tanításai, az egyetemes és a magyar pszichoanalízisben végzett munkája felülírta a történelem radírozóit. A 70-es évektől kezdve emlékezete újraéled szerte a világban. Franciaországtól Amerikán át tisztelettel ejtik ki a nevét a tudományág képviselői. Azok is, akik egyetértenek a módszereivel, azok is, akik nem.
Mi se felejtsük el! S ha valaki a Farkasréti zsidó temetőben jár, tegyen a sírjára egy követ.
fotó: a szerző
Szerző
