Újlipócia zsidó szelleme

Újlipótvárost olykor, és nem is ritkán, a pesti zsidósággal azonosítják. Van is ebben némi igazság, hiszen egykor valóban Ábrahám leszármazottai voltak itt a többség, mára azonban több okból is alaposan kicserélődött a lakosság.

Zsinagóga, az zsinagóga

Köves Slomó és az általa menedzselt EMIH, azaz Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség politikai szerepvállalását lehet vitatni, az azonban tény, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen zsidó tömörülés sem tett annyit a zsidóság új spirituális és valós otthonainak, közösségeinek kialakításaiért, mint ők.

A fentieket támasztja alá az a tény is, hogy vasárnap egyszerre avattak két zsinagógát is, egyet délután Szentendrén, egyet pedig a már említtet Újlipóciában.

Mindkét helyszínen új tóratekercs -a zsidóság szent tekercses- is kerül az adakozó kedvnek köszönhetően a frigyszekrénybe.

Az Újlipótvárosi hatalmas terjedelmű helységnek, amely a szocializmusban az MSZMP étterme volt, ide jártak a Fehér ház dolgozói „közétkezni”, csak egy apró részét nyitották meg, mint zsinagógát. A rengeteg, még kialakításra váró terület a reményteljes jövő képét vetíti elénk.

A hely szelleme

A Zsilip, a Róth Lenke & Simon nevét viselő új zsidó kulturális centrum, amely a zsinagógát is magába foglalja, egy Munkácsról az USA-ba származott család két fiának nagyon komoly anyagi támogatásával valósult meg. Szép példája ez az összefogásnak, hiszen amint azt az idősebbik fivér, Róth Alex elmondta, ő maga nem tartozik a zsidóság Lubavicsi ágához, amit nálunk harminc éve Baruch Oberlander rabbi és felesége alapított, ám mégis megérezte, hogy milyen fontos és támogatásra érdemes ez a terv. Hálából Köves rabbiék a Zsilip névhez csatolták az alapítók szüleinek nevét is.

Kép: MTI/Kovács Tamás

Ezen az estén lett hivatalos Sámuel Glitzenstein rabbi kinevezése is a közösség vallási vezetőjévé. A fiatal rabbi tíz éve érkezett Magyarországra Izraelből, akkor még neki és feleségének csak három gyerekük volt, mára ez a szám már hétre gyarapodott. A rabbi és családja azóta majdnem tökéletesen megtanulta a nyelvünket is, aminek nehézségét azzal a rá jellemző kedves mondattal érzékeltette a rabbi, akit mindenki csak Glicinek szólít, hogy

„Két dolgot tanul az ember egész életén át: a tórát és a magyar nyelvet.”

Sámuel Glitzenstein béketeremtő képességéről legyen elég annyi, hogy ő az egyetlen EMIH-hez tartozó rabbi, aki felkérésre egy, a MAZSIHISZ (a szomszéd vár) fennhatósága alatt működő gyülekezet, a Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija is.

Az átadások pontosan egy héttel előzték meg a zsinagógai naptár szerinti újesztendőt, amikor a zsidóság átlép az 5780-ik  évébe.

Hasonló